Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

vdnnyal 40401 koronára gyűl fel az évad végéig a kör vagyona. Ebből 300 korona házalap, mintegy 900 korona gyűjtött tőke - a többi a kör kezelésére bízott alapít­ványokra esik. Az évad bevétele 6594 koronát tesz ki, kiadása pedig csak 6031 koronát. A jövő évadra szóló költségvetés 5105 korona bevételt és 4890 korona kiadást állapít meg. Az ez évadbeli kiadások közül a föntebb itt-ott szóba hozottakon kívül megem­lítjük még a debreceni protestáns egyetem javára tett 2000 koronás alapítvány nyolca­dik részletének kiutalását. A jövő évre szóló költségvetés érdekesebb tételei közül pe­dig eddig még csupán az emléktáblára megszavazott 300 koronát említettük másutt. Az 1901-1902. működési év legkiemelkedőbb mozzanata az a székelymentő moz­galom, melynek célja a nemzetiségi izgatás és kivándorlás által veszélyeztetett magyar területek segítése s melyről nem kisebb ember, mint Móricz Pál elismeri (Debrecen című napilap 1902. június 21-i számában), 62 hogy derék dolog volt. Ebbe a mozgalom­ba a kör - elsősorban Kardos Albert buzgósága folytán - 1902. február 23-án tartott felolvasó ülése, úgynevezett székely estéje révén kapcsolódik bele. E székely este alkal­mából vendégül látja Benedek Eleket, Jakab Ódont, Gaál Mózest, Jancsó Benedeket, Györffy Gyulát és Felszeghy Ferencet. Magán az estén Dobieczky megnyitót mond, Benedek Elek Hadak útja című írását mutatja be. Pünkösti Gitta Gyulai Pál Erdély című költeményét szavalja, Jakab Ödön négy versét, Gaál Mózes Virrasztó című elbe­szélését olvassa fel. Benedek János két versét adja elő és Székely Gyula színész zenekí­séret mellett székely dalokat énekel. S a siker nem marad el sem erkölcsi, sem anyagi vonatkozásban. A debreceni közönség zsúfolásig megtölti a termet, úgyhogy a bevétel - a kiadást nem számítva - 444 korona 40 fillérre rúg. Ebből az összegből aztán a kör 300 koronát küld alapító tagsága díjául a Székely Egyesületnek, 50 koronát küld az agyagfalvi honvédcmlék javára, 50 koronát pedig a brailai cv. rcf. magyar iskola segí­tésére. Ezúttal ily gyakorlati társadalmi módon nyilvánítja ki irodalmi életének áldá­sos hazafiasságát. Nem csoda, ha a három megajándékozott község hálásan mond neki köszönetet. De nemzeti szellemi törekvéseit társadalmi mozgása más területén is megmutatja a kör. 1902. június 1-jci rendes közgyűlésén kimondja azt, amivel a Debrecen című napilap felhívására egész működési éve alatt gondol, hogy egy Debrecenben létesíten­dő néprajzi múzeum céljaira társadalmi mozgalmat és gyűjtést indít s minden idevo­natkozó adományt már most is elfogad és megőriz addig is, míg állandó otthont kap. Mihelyt pedig állandó otthont kap, a saját otthona kérdésének megoldásával a létesí­tendő múzeum és a Csokonai-ereklyetár állandó elhelyezésének kérdését is megoldani kívánja. Hangoztatja, hogy c tekintetben Debrecen városának és közönségének köte­lessége egy kultúrpalota megalkotása. Kultúrpalotára egyelőre csak álmaiban várhat. Valóságban azonban pedig helyiségének bérlete - mint tudjuk - 1902. április 7-i ülé­sében fölhatalmazza a titkárt, pénztárost és Aczél Géza választmányi tagot megfelelő ideiglenes helyiség keresésére, egyúttal megbízza az elnökséget, hogy a várostól kérje Lásd a 1902. évi jelentés jegyzetet. 120

Next

/
Thumbnails
Contents