Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

KULTUSZ ÉS ÁLDOZAT* Bevezetés a debreceni Csokonai Kör történetéhez Könyvünk Debrecen kulturális életét több mint fél évszázadon keresztül alakító, s legalább az 1920-as évekig meghatározó debreceni Csokonai Kör történetét mutatja be a kör élete eseményeinek, történéseinek adatai, az önértelmezésüket rögzítő éves jelentéseik és a korabeli sajtóban megjelent értékelő írások, valamint a róluk és tagjaikról szóló dokumentumok segítségével. Ennél azonban többet is adunk a kötet olvasóinak. Egyrészt bepillantást engedünk Debrecen művelődés- és társadalomtörténetének a XIX. század végétől a XX. század közepéig tartó szakaszába, amelyet a nagyvárosiasodás és a gazdasági-kulturális modernizáció időszakának tartanak. Másrészt megidézzük a jelzett időszak vidéki literátus értelmiségének mentalitását és gondolkodását. E társadalmi rétegnek döntő szerepe volt a vidéki városok kulturális életében, s lényegében határozta meg a kulturális és az irodalmi központokban zajló folyamatokhoz való viszonyulást. A debreceni polgárok például az 1910-es évekig majdnem kizárólag csak a Csokonai Kör szemüvegén keresztül láthatták a főváros és a nagyvilág kultúráját és irodalmát. E vidéki literátus értelmiségi réteg jelentőségét akkor mérhetjük fel igazán, ha meggondoljuk, hogy majdnem minden fontosabb vidéki városnak megvolt a maga „Csokonai Kör"-e. Kötetünk - tudomásunk szerint - az első lépés abba az irányba, hogy ne csak a történetüket feldolgozó tanulmányok, hanem elsősorban a korabeli dokumentumok közlésével tárjuk fel e réteg társadalmi-kulturális viselkedését és szerepét. Döntésünk egyik legfontosabb következménye, hogy a korabeli irodalomra nem a művek révén látunk rá, hanem intézményi hátterén keresztül. A magyar irodalom egyik jelentős intézménye, a debreceni Csokonai Kör történetének feltárása során tehát nem az irodalom rendszerébe kódolt ideális olvasóra figyelünk, hanem a történeti olvasóra, aki az irodalmat nemcsak „irodalomként" használta. * Tisztában vagyunk vele, hogy a „Kultusz és áldozat" egyrészt Ernst Cassircr egyik írása, másrészt egy klasszikus német esszéket közlő kötet címeként szerepel. Ennek ellenére e címnél maradtunk, hisz e két szóval írhatjuk le leginkább a debreceni Csokonai Kör tevékenységét. Legfőbb törekvésük Csokonai kultusza és ezáltal Debrecen nemzeti, kulturális jelentőségének kiemelése volt, s ennek érdekében semmilyen áldozattól sem riadtak vissza, vagy legalábbis a város közössegéért való áklozathozatal volt önképük legfontosabb eleme. 11