Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

A Hortobágy-puszta településnéprajza

A pusztásodás a második alkalommal már nem a fejlődésről szól. A török csak Szolnok eleste után vetett szemet e vidékre, az 1550-es évektől. A dézsmajegyzékekből megállapítható, hogy a XVI. század végéig még 18 település éli életét a Hortobágyon, valamint a forrásokban nincs nyoma a törökök nagyobb arányú jószágrablásainak. Az igazi drámai eseményeket a török Bécs ellen tervezett hadjárata váltotta ki a század végén, melyhez a krími tatárokat hívta segítségül. A beözönlő hordák fékeveszett rablással, gyilkolással rontottak végig e tájon. Gyakorlatilag egy nap leforgása alatt nagyobb pusztítást vittek végbe, mint annak előtte bárki. A lovakat, marhákat egy szálig elhajtották, aki ellenállt, azt gondolkodás nélkül megölték. A többi szörnyűséget joggal képzelhetjük hozzá. Ezt követően a háborúskodások állandósulása egészen a hajdúk letelepítéséig tartott (1605-1608). A dézsmaszedők egykorú jegyzeteiben találjuk a következő megállapítást: „Possessionis. Mattha, Egyek, Ohat, Csege, Zám, Angyalháza, Zigeth nemo hoc anno propter tumultum coluit." A felsorolt falvakban a zavargások miatt földjét senki nem művelte. Az 1620-tól kezdődő békés időszak átmenetinek bizonyult, és az 1660-as években a harcok megint kiújultak. A háborúk összhatására az (1686—87-es dézsmajegyzék szerint) „deserta locus" Angyalháza ,Báránd, Csege, Egyek, Hegyes, Hort, Kisrábé, Kaba, Köteles, Nádudvar, Máta, Szentmiklós, Ohat, Püspökladány, Rétszentmiklós, Szenjobb, Sziget, Zám. A felsoroltak közül csak Csege, Egyek, Kaba, Nádudvar és Püspökladány épült újjá. A települések nagyarányú pusztulásával a földmüvelésnek a nyomai is eltűntek, így tehát a Hortobágy egész térségét a továbbiakban egységes pusztának tekinthetjük, melynek földjét többé ekevas nem járta. Az ősgyep, a növény és állatvilág néhány évtized alatt regenerálódott, és a puszta a XVIIXVIII. század fordulójára eredeti természeti állapotokkal várta a legelők újbóli hasznosítását. PUSZTABÉRLETEK KIALAKULÁSA Az adott helyzetben teljességgel érthető, hogyha az állattartás eredeti módja lesz a legjobb hasznosítása az immáron egybefüggő pusztának. Az időközben megerősödő mezőváros típusú hajdúvárosok, és a túlélő falvak az