Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

A Hortobágy-puszta településnéprajza

Az Ohat nemzetség két ágáról tudunk, az egyik az Ügyek, később Egyekág, mely saját birtokkal és néptartó hellyel (Egyek falu) az ohatiból vált ki, a másik a Pérchy-ág, mely ura volt (Vámos-) Peresnek. A Pércchy-Ohat család az 1334-45-ös években patrónusa a még fennálló monostornak és templomnak. 1418-as kihalásuk után már csak két templomot tartanak számon, tehát az apátság időközben feloszlott. Rövid részbirtoklás után az ohati uradalom a Bayoniak kezébe került. Közel kétszáz évig, a család birtokközpontjának számító bajoni várból irányították, népessége továbbra is számottevő. A török megszállás idején a szolnoki szandzsákhoz tartozik, 1571-es adó-lajstromukban templomos helyként tüntetik fel. A krími tatárok 1594. október 26-án rontottak a falura. 225 lovat hajtottak el, és a lakosok közül „ketth embert vaghtak le". A falu ezt a csapást még kiheverte. Az 1660-as évek hadjáratait azonban nem élte túl, elpusztult és határait Debrecen város szerezte meg. Zoltai 1905-ben megásatta az ohati halom magasabb pontjait. Előkerültek az első, román stílusban épült templom falmaradványai. A szentély helyén egy később épült kisebb csúcsíves kápolna romjaira bukkantak. Megtalálták az időközben kirabolt nemzetségi sírokat is. A téglával falazott sírkamrában egy nagy vaskulcsot, és trébelt bronzlemezből készült övdíszeket találtak. A település neve az apátság megszűntével Ohatmonostorról Ohatra változott. Az elnéptelenedés után Ohat-telek, majd, amikor az elpusztult falu helyén 1750-ben felépül az első tanya, Ohat-Telekháza, mely a XIX. század közepéig a Hortobágy-puszta központjaként működik. 1851-es bérbeadásakor a központ a kocsi határban épül fel, tehát ettől kezdve két Ohat helynév szerepel: az új tanyaközpont Belső-Ohat, és a régi, mint Külső-Ohat. Noha a Puszta gazdasági igazgatását a század második felétől Máta veszi át, mindkét település tovább fejlődik. így tanyaközponttá Ohat-Telekháza és Ohatpusztakócs néven válnak. Mindkét településen iskola is működik (Telekházán napjainkban is). Külső-Ohat azaz Telekháza Egyek résztelepülése lett 1948-tól. Ohatpusztakócs, azaz Belső-Ohat tanyasi népessége megfogyatkozott, iskoláját bezárták, de 2004-től a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. Ohati Biocentruma néven tartják számon, Egyek közigazgatási övezetében. Zám, (a régi magyar nyelven szántót jelent) eredetileg a kolozsi várispánság birtoka volt, sorsában többször osztozott Ohattal. Királyi adományként jut a Káta nemzetség tulajdonába, akik egyben az apátság alapítói. Hogy mi-