Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

A Hortobágy-puszta településnéprajza

Máta az 1400-as években a Hunyadiak birtoka, és 1476-ban a mai böször­ményi rétet, a Háromág-Hortobágyot határtartozékként, és nem település­ként említik a források. NEMZETSÉGI APÁTSÁGOK: OHAT, ZÁM A középkori települések sorában jellegzetesek az apátságok monostorai körül kifejlődő falvak. Amíg a templomok mindig meglévő falvakban, ad­dig a szerzetesi központok, a monostorok, rendszerint erdőben, vagy a pusz­tában épülnek, és csak ezt követően létesül körülöttük falu. A szerzetesrendeket, mint a kereszténység legbuzgóbb védelmezőit és ter­jesztőit, első királyaink telepítik hazánkba. Megélhetésükhöz birtokado­mányozás szükséges, mégpedig királyi garanciákkal. Csakhamar a világi hatalmasságok is követik a királyi példát, így Magyarországon számos nem­zetségi alapítású apátságot találunk, ahol a monostor, vagy a templom egy­ben a nemzetségfő családi temetkezési helye. A szerzetesek sok irányból jöttek, és mindig magukkal hozták az adott országra jellemző specialitáso­kat, esetenként ismeretlen növényfajtákat, termesztési eljárásokat. A kolos­torkertek ezen szerepe közismert, és természetesen a papi utánpótlásról ők gondoskodtak évszázadokon keresztül. Alsó-Szabolcs vármegyének - melyhez a Hortobágy tartozott — kiemelt települése volt a két apátsági központ, Ohat és Zám. Mindkettő utólag, a föld-fa erődítményekkel védett monostorok körül alakult ki. Az írott forrá­sok először csak a XIII. században írnak róluk, de ettől jóval korábbi a ke­letkezésük. Annonymus Gestájában olvashatunk a Tas és Szabolcs vezérekkel együtt harcoló Ohat (kun) vezérről. (A kun a korabeli fogalmak szerint minden rokon, de nem a törzsszövetségbe tartozó népek egységes megnevezése. Mondják tehát a besenyőket, jászokat, stb szintén kunoknak.) Ohat, Ár­pád nagyfejedelemtől vitézsége elismeréséül kapta a nevét viselő területet, a dorogmai révvel szemben. E nemzetség alapította tehát az apátságot, és a monostort a Mária kultusznak megfelelően, a Boldogságos Szűz védelmébe ajánlotta. A gondozással, működtetéssel a cisztercita rendet bízta meg. A mo­nostor mellett külön templom épült, Szent György védőszentségével.

Next

/
Thumbnails
Contents