Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)
A Hortobágy-puszta településnéprajza
Máta az 1400-as években a Hunyadiak birtoka, és 1476-ban a mai böszörményi rétet, a Háromág-Hortobágyot határtartozékként, és nem településként említik a források. NEMZETSÉGI APÁTSÁGOK: OHAT, ZÁM A középkori települések sorában jellegzetesek az apátságok monostorai körül kifejlődő falvak. Amíg a templomok mindig meglévő falvakban, addig a szerzetesi központok, a monostorok, rendszerint erdőben, vagy a pusztában épülnek, és csak ezt követően létesül körülöttük falu. A szerzetesrendeket, mint a kereszténység legbuzgóbb védelmezőit és terjesztőit, első királyaink telepítik hazánkba. Megélhetésükhöz birtokadományozás szükséges, mégpedig királyi garanciákkal. Csakhamar a világi hatalmasságok is követik a királyi példát, így Magyarországon számos nemzetségi alapítású apátságot találunk, ahol a monostor, vagy a templom egyben a nemzetségfő családi temetkezési helye. A szerzetesek sok irányból jöttek, és mindig magukkal hozták az adott országra jellemző specialitásokat, esetenként ismeretlen növényfajtákat, termesztési eljárásokat. A kolostorkertek ezen szerepe közismert, és természetesen a papi utánpótlásról ők gondoskodtak évszázadokon keresztül. Alsó-Szabolcs vármegyének - melyhez a Hortobágy tartozott — kiemelt települése volt a két apátsági központ, Ohat és Zám. Mindkettő utólag, a föld-fa erődítményekkel védett monostorok körül alakult ki. Az írott források először csak a XIII. században írnak róluk, de ettől jóval korábbi a keletkezésük. Annonymus Gestájában olvashatunk a Tas és Szabolcs vezérekkel együtt harcoló Ohat (kun) vezérről. (A kun a korabeli fogalmak szerint minden rokon, de nem a törzsszövetségbe tartozó népek egységes megnevezése. Mondják tehát a besenyőket, jászokat, stb szintén kunoknak.) Ohat, Árpád nagyfejedelemtől vitézsége elismeréséül kapta a nevét viselő területet, a dorogmai révvel szemben. E nemzetség alapította tehát az apátságot, és a monostort a Mária kultusznak megfelelően, a Boldogságos Szűz védelmébe ajánlotta. A gondozással, működtetéssel a cisztercita rendet bízta meg. A monostor mellett külön templom épült, Szent György védőszentségével.