Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)
A tájegységgé formálódott Hortobágy természeti leírása
az ember is - fogyasztotta. Jelesebb zsombékosok Ohaton: a Nagyzsombékos, Mátán a Csúnyaföd, a Nagyzsombékos, Zámon a Csécs-mocsdr, Méhes-mocsár, a Hortobágy folyó eredeténél a Veresnád. És tágabb értelemben ide sorolható a Kunkápolnási mocsárvilág is. A térség vízgyűjtő területe Tiszalöknél a Tiszából elágazó Keleti-főcsatornától dél felé a Sarkad-, Mérges, Sáros-érig terjedően 2990 km 1 . Az 1951-ben elkészült tiszalöki öntözőrendszer gerince, a Keleti-főcsatorna 98 km hoszszúságban szegélyezi a Puszta keleti részét és Bakonszegnél csatlakozik a Berettyóba. A nép ezt a vizet joggal keresztelte át Ujtiszának. A partján kiépült horgásztanyák és üdülők új színfoltjai a tájnak. A másik fontos mesterséges víz az 1948-ban elkészült Nyugati-főcsatorna, mely Tiszavasvárinál ágazik el a Keletitől. A Tisza éltető vizét szállítja az Öregtóba, az Ohati, Gyökérkúti, Derzsi, Fényestói és Csécsi halastavakba. A Nyugati-főcsatorna kiépültével a Hortobágy folyót is bekapcsolták a Puszta vízellátó rendszerébe. A PUSZTA ETNOBOTANIKÁJA ÉS ETNOZOOLÓGIÁJA A pusztai táj mai arculatára az emberi tevékenység évszázadokon keresztül hatással volt. A Puszta ökológiai jellemzőiről alapvetően a XIX. századi árvízmentesítés tehet. A vízhiány mellett a legelő jószág állandó jelenléte a legfontosabb környezetalakító hatás. Valamilyen ökológiai szinten beáll egy „tartós egyensúlyi állapot": a lelegelt fű, a visszajutó trágya, mint a talajerőt visszapótló szerves anyag, és az állandó taposás kölcsönhatásában. A taposás következtében a talaj felső rétege tömörödik, szerkezete és így vízháztartása is megváltozik, amely leginkább a törpenövésű csenkesz-füvek életfeltételeinek kedvez. A vízhiány és a legeltetés megszüntetésével néhány év alatt regenerálódna az eredeti, századokkal ezelőtti növénytakaró, ez azonban ma már nem lehet cél, hiszen ahhoz újra szabadjára kellene engedni a Tisza termékenyítő áradásait. A neves botanikus Jakuts Pál szerint „a Hortobágyi Nemzeti Park létrehozásának is az az egyik célja, hogy a Pusztát az elmúlt évszázad állapotában tartsuk fenn a jövő embere számára... és a további környezetromlási ártalmaktól védjük meg. " 28 $v
