Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

A tájegységgé formálódott Hortobágy természeti leírása

A várható időjárást már a napkeltéből előre lehet jelezni. Ha bíboros-aranyos fényben kél, szeles, esős nap lesz. Ha a napudvar gyöngyházfényű karikával övezi a kelő Napot, mely ritka jelenség, de akkor mindig esőt jelent. A lenyugvó Nap környezetéből a másnapi időjárásra lehet következtetni. Ha piros, akkor szeles, ha narancssárga, akkor esős, ha veres, akkor napfényes időjárást jelez. Kiadós eső várható, ha a Nap három napon át felhőben nyugszik le. A vihar eső nélkül vonul át, ha naplementekor a felhőzet veres, de a teteje fehér. Télen a lemenő Nap lilás veres színe hideg, zúzmarás éjszakát jelent. Az időjárás alakulását a Hold is jelzi. Ha udvara van, eső lesz. Ha „csüng az újság" (újhold), vagyis csücskei lefelé mutatnak, szintén eső várható. Az első égzengést jól megfigyeli a pásztor, mert egész évben abból az irányból várhatóak a viharok. Az időjárás jellemzésére sajátos kifejezések használatosak, „jó cigányos idő jár" - azaz szeles, nem is hideg, nem is meleg. „Tőgyel az idő" - esőzsákok a láthatáron. „Tőgyel a Bundizug" - onnan felhőszakadás készül. „Vaknap van" - fülledt, borongós idő. „Ma iccaka kinn hál az idő" — igen hideg, fagyos éjszaka lesz. „Várad felől hasad a hajnal" - eső lesz, a tokaji hegy „feladta magát"- hűvös idő várható. A szél járását nem az égtájakról nevezik meg a pásztorok. Leggyakrabban Várad felöl, a Kopasz felöl, és a Tiszáról fúj a szél. Ha ettől eltérően, azt sántaszélnek nevezik. A pásztor természetismeretéről Kuthy Lajos ezt írja 1846-ban: „tudja melyik ló melyik napon hány évű, ismeri a tél és a nyár csillagait, perezre kiszámítja, mit, mennyit lehet hajnalig tenni, földrajzi tanja a Hortobágy mellékéig terjed, de tökéletesebben, mint a leghíresebb szaktudásé a földtekét illetően." „Göncölszekér, görbe rúd, Sánta Kati, Fiastyúk.. ."-mondókának egykoron volt folytatása is. A XX. századi pásztorok azonban állították, hogy nagyapáik a csillagok járásáról többet tudtak, mint ők. így a korabeli tudás töredékét tudjuk csak ismertetni. A pásztor nem tesz különbséget a bolygók és csillagok közt. Talán a legismertebb az „est-hajnal csillag", azaz a Mars bolygó, melyet zsidó csillagnak is neveztek. A Göncölszekérről, mely 7 csillagból áll, tudják, hogy állandóan siet, minden hónapban két órát, tehát egy év alatt pontosan körbejárva a sarkcsillag körül - egy egész napot. Rúdjának középső csillaga melletti op-