Juhász Imre: A Bocskai István Múzeum négy évtizede 1958-1998 (Hajdúszoboszló, 1999)

Tartalom

S elmondja még - a teljesség kedvéért - Juhász Imre, hogy ezen az új, s legnagyobb kiállításon kívül mi látható még - évek óta - Hajdúszo­boszlón. Tehát: a művelődési házban levő népművészeti kiállítás, a Gönczy Pál emlékszoba a róla elnevezett általános iskolában, a temp­Jomerőd bástyáján található erődkiállítás, valamint a Hőgyes Endre Gim­náziumban iskolatörténeti kiállítása. A város immár ötödik múzeuma lett a november 6-án nyílt település­történeti, s ha legalább egy tájékoztató tábla is segíti majd a kíváncsi lá­togatókat: remélhetőleg sikeres 10-15 esztendőnek tekint elébe. (HBN. 1981. NOVEMBER 22. - Cs. NAGY IBOLYA ÚJSÁGÍRÓ) III. Ssmét látható a Hajdúság népművészete állandó kiállítás Kedves Közönség! Minden múzeum életében ieientős esemény egy kiállítás, különösen egy allandó jellegű kiállítás megnyitása, és az anyagnak a nagyközön­ség elé tárása. Jelentőségét még inkább kiemeli, ha a kiállítás nemcsak egy szűkebb érdeklődésű csoportnak szól, hanem a tágabban vett nagyközönség ér­deklődését is felkelti. Ez a kiállítás itt olyan anyagot tár a látogatók elé, amelynek számos darabja több mint három generáció népi világának múltjába enged bepil­lantást, s néhány alkotáson át jelenünkbe vezet. Talán a népművészetről a legnehezebb átfogó képet nyújtani. Különö­sen olyan területen, mint a Hajdúság, ahol a népművészet néhány ága, mint pl. a fazekasság, szűrhímzés vagy a bőrmunka országosan is ki­emelkedő, de alig vagy egyáltalában nincs szerepe a fafaragványoknak. További problémát nyújt, hogy népművészetnek sokan csak a dísze­sen megmunkált tárgyakat, eszközöket és viseleti darabokat tekintik. Hangsúlyoznunk kell azt, hogy a népművészet történeti kategória. Mind a néprajztudomány, mint a közvélemény Európa szerte az utol­só két-három évszázad falusi tárgyai alapján alkot fogalmat a népművé­szetről. Ebben az időszakban a tárgyak megformálásában, díszítésében a kor 67

Next

/
Thumbnails
Contents