Juhász Imre: A Bocskai István Múzeum négy évtizede 1958-1998 (Hajdúszoboszló, 1999)

Tartalom

eredeti oklevél: II. Lajos király adománylevele. A török pusztításának dokumentálása, a középkori település munkaábrázolásai, majd a hajdúk történeti szerepének bemutatása. Érdekes dokumentum II. Rákóczi Ferenc 1703-as, a hajdúkhoz írott segítségkérő levele. - Levéltárakat bújtunk ezekért az iratokért - mondja Juhász Imre. Bocskai István letelepítő kiváltságlevelét például egy fürdővendég, egy kaposvári mérnök készítette el a levéltári eredeti alapján. A nagyon értékes pénzérméket magam csereberéigettem hosszú évek során. Bocskai emlékét zászló, portré is őrzi. Itt van a város iratait őrző láda, híradás az 1848-ban megalakult Bocskai huszárezredről. S a 49 januárjában Szoboszlón járt Kossuth felhívása: "Itt van az idő, hogy a vitéz hajdú nép megmutassa miként méltán neveztetik a magyar szabadság elsőszülött fiának..." „Hajdúszoboszló rendezett tanácsú város" okirataiból mutat be néhányat a várostörténeti vitrin. Például a Szabályrendelet: a hatóság jogairól, a városi önkormányzat ügyrendjéről, a város hatóságok jogairól, a városi tisztviselők nyugdíjazásáról, azok árváinak, özvegyeinek ellátásáról (bizonyára sok látogató véli úgy ezek olvastán: figyelemre méltóan demokratikus szabályrendelettel igazgatták azt az 1872-es „rendezett tanácsú" várost). Az iparosodás, az iskolai élet fejlődése-alakulása a következő tárlók anyaga. Kiállították például a „Hármas kistükör"-t 1847ből, „melly a magyar királyi birodalomnak, az az Magyarországnak és hozzá kapcsolt egyéb részeinek földleírását, mostani polgári állapotát, a magyar nemzet régi és újabb történetét a tanuló ifjak számára híven ábrázolja." Bemutattatik továbbá a szoboszlói olvasókör, nyomda, iparos dalárda, színjátszó kör, s egy 1906-os népkönyvtári könyvjegyzék (kár, hogy becsukva, így nem láthatjuk, legalább részben, miből állt az a bizonyos 604 kötetes állomány). A terem közepén a paraszti, s pásztorgazdálkodás eszközeiből válogatott kiállítás látható, a másik teremben pedig a város neves szülötteinek, illetve egykori jeles lakóinak portréi, munkásságuk tárgyi bizonyítékai. Szívós Béla, a szoboszlói honismereti munka úttörője, a városban gyerekeskedő Szép Ernő, Fehér Gábor író-tanár, Gönczy Pál, Hőgyes Endre, Kenézy Gyula emléke uralja a termet. S mellettük: a szoboszlói „csodaforrások" története, nagyon szép korabeli fényképekkel színesítve az írásos anyag. Az utolsó egység a földgázkutatás múltját, történetét, eszközeit ábrázolja. - Kint, az udvaron még egy kiállítás van: a nyitott szoboszlói szín, gazdálkodási eszközökkel. Ez is teljes egészében a közadakozás eredménye. 66