Juhász Imre: A Bocskai István Múzeum négy évtizede 1958-1998 (Hajdúszoboszló, 1999)
Tartalom
tottak... Szoboszló faluban levő teljes és egész birtokrészeinket... kegyesen adtuk, adományoztuk... 2 9 Halasi Fekete Péternek, az itt letelepített hajdúk vezetőjének leszármazottai az 1950-es évek végén a múzeumnak ajándékozták a fejedelemtől kapott armálist, vagyis a címeres nemesi levelet. A viszonylag ma is jó állapotban lévő eredeti dokumentum így fogalmaz: „...a hűséggel cselekedett és végzett hív szolgálata miatt kiváló hívünknek Halasi Fekete Péternek a többi mezei hajdú katona kapitányának, amelyeket ő nekünk ... mindig, minden esetben cselekedett ... a neki alárendelt hűséges és bátor katonáival együtt mutatott ... ezen Halasinak nevezett Fekete Pétert és általa feleségét Eless Annát, nemkülönben összes Isten kegyelméből már megszületett, valamint születendő gyermekeit, örököseit utódait ... kegyelmünkből és hatalmunk teljességével a közrendbéli és nemtelen állapotból ... kiemelve Magyar Királyságunk nemesi közösségének kebelébe fogadtuk ... 3 0 A gyűjtemény fontos elemei a hajdúk kiváltságos helyzetével foglalkozó országgyűlési végzések, memorandumok (1802, 1830, 1840) szabályrendeletek, családi címerek és más emlékek. Hajdúszoboszló város belső hatalmi, közigazgatási és kulturális szerveződéséről sok mindent elárulnak az egyedi történeti értékek. Ezek között legfontosabb a bírói szék, a XIX. századi bilincs, a település kincseit őrző háromkulcsos városláda, a polgármesteri kalamáris, a tűzjelzőkürt, az ezüstből készült mentegombok együttese. A helyi hatóságok, intézmények, körök, dalárdák, iskolák, iparosok, kereskedők pecsétnyomóinak, bélyegzőinek száma túllépi a hatvanat. Ezek közül legkorábbi a református egyház (1830), Hajdúszoboszló város (1849), a polgári iskola (1877) és az önkéntes tűzoltóság (1879) fémből készült pecsétnyomója. A történeti gyűjtemény különálló csoportját alkotják a zászlók és az ezekhez kapcsolódó emlékszalagok. Legszebb a kék-fehér színű dalárdazászló, mely 1900-ban készült. Az ipartestület szecessziós stílusú hasonló emléke hat évveí későbbi, míg az Iparos Dalkör zászlóját 1927-ben avatták. Említhetők még a MÉMOSZ, a hajdúszoboszlói Ének és Zenekar, valamint a mai Bárdos Lajos Városi és Pedagógus Énekkar zászlói. Mindezeket kiegészítik az iskolák, ifjúsági szervezetek, pártok hasonló relikviái. 1997-ben a helyi római katolikus egyház hét darab XIX-XX. században készült körmeneti lobogóval gazdagította a múzeumi gyűjteményt. A zászlók művészi értékét növelik az Árpád-házi szenteket és Máriát ábrázoló kézzel festett olajképek. A legjelentősebb emlékbútor Gönczy Pál Felvidéken készült (1888) 19
