Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

IV. kötet

maga szavalni!" - dicsérte valamelyik ismerőse. Jóska azt mondja rá isteni naivan: „Csak egy kicsit meg kell haragudni az embernek, oszt' megy." - Ott ült mellettem. Szabó Lőrinc szerelmes verset és politikai rigmust olvasott fel; Jóska mormog: nem szeretem az erotikus verseit, csak a politikait. Kedves büszkeséggel vallja, mikor dicsérem üdeséget: - Kis kanászból is lehet költő. Csak el ne veszítse a baltáját. Ez a fiú az első igazi népi költő, akit életemben láttam. Ennek a dalait azután kézből veheti átal a magyar nép. Pedig hát román fiúból lett magyarrá. Magyar Nép? - Hol van már az! A gyárakban? Az országúton? A börtönökben?

126 Úgy örülök, hogy megint beszélhettem Shakespeare-ről, és megint az emberek szívéhez találtam vele. A Népszerű Főiskolai Tanfolyamon tartottam dec. 3-án egy másfél órás előadást, mégpedig könyv nélkül, szabadon, nem felolvasással, így az eleven szó hatalmával és közvetlen hevével még jobban meg tudtam indítani néhány száz főnyi hallgatómat (csupa fiatal lány és fiatal ember), mint felolvasásommal szoktam. Rendkívül érdekelhette őket Sh., vagy az én beszédmodorom, mert láttam: le nem vették rólam a szemüket 90-100 percig. Nem mondom, magam is jól voltam hangolva, hiszen arról beszélhettem, akinek talán legtöbbet köszönhetek, mint író. Leveleket kaptam az előadás után, ismerősöktől, ismeretlenektől, mind elragadtatással hódol „nagy egyéniségemnek". - Úristen, milyen óriás hatalma van az élő szónak! Ha előadásom szövegét olvassák - talán ásítoznak rajta; a szavaimmal meg micsoda lázba tudtam hozni őket. - Pedig az a szándékom, hogy jövőre kiadom egy nagy kötetben Shakespeare költészetéről írt - csak részletek jelentek meg belőle

127 - könyvemet, kisebb tanulmányaimmal együtt. Úgy látom: szónoknak sem lettem volna utolsó, ha arra szántam volna fejemet, hogy lelkesítsek vagy lázítsak. Mert ehhez a kettőhöz igazán értek. Mi is lehettem volna még reáliskolai tanáron kívül? Operaénekes. Drámai színész. Színházi rendező. Rajzoló, aktképek festője. Országgyűlési képviselő. Szónok. És csak író lettem mégis. 126 Az Ady Társaság 1931. november 29-én a Déri Múzeumban rendezte meg a Kodolányit, Erdélyi Józsefet, Szabó Lőrincet, Illyés Gyulát és Németh Lászlót bemutató irodalmi estet. Juhász Géza új irodalmi programot hirdetett meg: a Nyugat szabadelvűségét nem tartotta az új generáció számára alkalmas vezérlő elvnek, s így szükségesnek vélte az új irodalom önállósodását és karakteres megjelenését. Az est a népi mozgalom szerveződésének egyik fontos állomása volt. 127 Hamlet. Virradat, 1918. április 4.; Shakespeare tragikus művészete. Magyar Szó, 1919., Egyetértés, 1924. és Oláh 1932.