Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

III. kötet

De a kikiáltás ezúttal elmaradt. Még nincs befagyva a Duna jege... a dunántúliakkal még nincs meg a kapcsolat. A Horthy Miklóst köszöntő versemben van egy sor, amit nem értettek meg a debreceniek: „A Horti bágy megindul Keleten..." Mi az a „Horti bágy"? A bágy szó valószínű, hogy elavult magyar szó, de ott lappang a „Hortobágy" névben. Ez a híres szó minden valószínűség szerint ennek a két szónak az összetétele: Horti + bágy. A Hortobágy pusztán volt egy Hort nevű helység és van ma is horti puszta. A Hortobágy folyó körülbelül itten tájon ered, vagy legalább itt veszi föl a folyó jellegét; elnevezése a horti pusztából és a folyó régi magyar nevéből, a „bágy"-ból van összetéve. Horti + bágy = „horti folyó", a horti pusztaság folyója. Hangilleszkedéssel ebből a „horti bágy"-ból lett a Hortobágy, nemcsak a folyó, hanem a pusztaság egészének az elnevezése is. - A versem Horthy Miklósról szól; a régi magyar nevek rendesen a lakóhelytől származnak, s így valószínű, hogy a Horthyak fészke valamikor a Hortobágy felső, északi részén levő Hort helység lehetett. Horti puszta mai napig is van. Az egész allúzióval annyit akartam kifejezni, hogy Debrecennek csaknem minden más magyar városnál több köze van a Horthy névhez, a névhez csatolódó családhoz, s a család nagy leszármazottjához, Magyarország harmadik magyar kormány zój ához 274 * Tavaly, 1923. november 17-én lett volna a Csokonai születésének 150 éves fordulója. Persze, Debrecen ezt is elaludta, s csak most, a Csokonai Kör sürgetésére és kezdeményezésére határozta el, hogy az idén ünnepli meg az elszalasztott évfordulót. Ej, ráérünk arra még!... Nálunk mindig ma van a tegnap és holnap lesz a ma. Én már 1915-ben megírtam álomjátékomat a Csokonai születésének 150. évfordulójára: feltámasztottam a nagy nyughatatlant.

275 1919-ben könyv alakban is megjelent Nagyváradon, s Erdélyben a román uralom alatt is olyan népszerű könyv lett belőle, hogy a középiskolákban olvastatták a tanárok (pl. Tordán).

276 - Én már 274 Magyarázata {Mi az a „Horti bágy"?) mj.: Egyetértés, 1924. november 7. 275 Jött éve csodáknak. 276 A nagyváradi Magyar Szó 1919. 13-17. számában jelent meg először, majd szintén Nagyváradon önálló kötetben is. Tabéry Géza Nyílt levél Oláh Gáborhoz című írásában hívta fel a darabra a figyelmet, Oláhban a magyar Hoffmannt üdvözölve: „Tudják-e [Debrecenben], hogy Hoffmannja él köztük tűnt magyar időknek? Tudják-e, hogy a debreceni Hoffmann nemcsak álmodik, dalol, de sziporkázik, mint egy áramos glóbus? Tudják-e, hogy máris övé az újjászületett dráma birodalma." Katona és Madách óta ez „az első magyar tragédia". (Magyar Szó, 1919. 13. sz.) - Oláh nem tudott Juhász Gyulának a Délmagyarország 1919. december 4-i számában megjelent vezércikkéről, amihez pedig Oláh darabja adta az apropót. Juhász a Magyar Szóban olvasta Oláh munkáját. „Oláh Gábor, öreg