Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

V. kötet

Csak három magyar nevet említek: II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Horthy Miklós. A többiről beszéljen az, hogy hallgatok. Diák-gyerekkorom óta egy szilárd cél égett előttem verseimben is: El Ausztriától! Nem volt más politikám. Nem volt soha pártom csak ez: El Ausztriától! Kérvekértem rettentő Istenemet: csak azt engedje meg, hogy ezt megérjem. És megértem. Vakon, siketen, bénán, haldokolva, félhalottan, mindegy, de élve. Hogyne ujjonganék most, ezen a rideg, de mégis forró téli napon. Ha nem szégyellném, sírnék örömömben. Most csak azt kiáltom, sokáig éljen ez a remek magyar ember, ez az országépítő, ez a magyar dinasztiaalapító Horthy Miklós! Most február 19-én Horthy nagyobbik fiát, Horthy Istvánt, választotta a magyar nemzet kormányzóhelyettessé. Gyönyörűen, egyhangú felkiáltással választották meg. Horthy Miklós új magyar dinasztiát alapított. Ez az egyszerű mondat oly súlyos, hogy derékba szakad alatta egy iszonyatos vashíd: a Habsburgok rémuralma. Ezért érdemes volt élnem, szenvednem, megvakulnom. Na végre, megjött a nagy ezüstkoszorú.

108 Sokáig váratott magára: kb. másfél évig. Nem csoda, 80 levele van, mindenik levelén l-l név; nem kis időbe telt, míg ezt a 80 embert vagy testületet összegereblyélte Andorás mester. Ez is bámulatra méltó Debrecen városában. A fejemre nem tehetem, olyan nagy; legföljebb a nyakamba akasztva hordhatom, mint a diplomaták az aranygyapjas rendet. Kicsit idegen az ezüst hidegsége, jobban illenék hozzám a sárga arany. Móricz Zsigmond jött le Pestről, hogy rám terelje a mafla debreceniek figyelmét. S azt mondják, a kőszívű debreceniek lelkesedtek. Hogy mik nem esnek meg ebben a zimankós világban! Különböző verseket szavaltak tőlem; legjobban dicsérték egy színész, Zách János szavalatát. A Babonás hajót,

109 azt mondják, remekül szavalta. Móricz Zsigmond gyöngy szavakkal és gyöngy gondolatokkal méltatott. Nem is hittem, hogy ennyi gyöngédség, ennyi báj, és ennyi humor legyen ebben a vadkan emberben. Kijelentette, hogy a jelent eldobtam magamtól, de tartom jussomat a jövőre. Csobán Endre Debrecenhez való viszonyomat boncolgatta, fejtegette. Eléggé kemény szavak ... kíséretével.

110 Két debreceni poéta versekkel köszöntött.

111 108 1942. március 1. 109 Mj.: Oláh 1925. 110 Az ünnepi beszédek megjelentek a Debreceni Szemle 1942. áprilisi számában, közölték Oláh A nagy hívás című költeményét is. - Móricz először Oláh életútjának társadalmi vonatkozásait elemezte, s a társadalom kasztszerű rétegződésében talált rá Oláh sorsának kulcsmozzanatára: „Ez a társadalmi szerkezet a mélyebb rétegekből feltörő ifjú tehetségek számára annyi áttörhetetlen közeget alkotott, ahány réteg feküdt a szülők életszintje fölött." Majd személyes élményei közt kutatva azt a várakozást idézi fel, amit benne és másokban Oláh első kötete, a Költemények keltett, mert „Arany János-i humorszikrák vannak benne, Petőfinek oly utánbillentései, amiket 30 év múlva csak Erdélyi Jóska tudott