Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

V. kötet

Találkozás Ady Endrével Itt ismerkedik aztán meg Adyval, akit többször meglátogatott Rue de Lévis-beli lakásán. Ismeretségük azonban soha sem mélyült igazi barátsággá. A meginduló irodalmi harc aztán végképp elszakította őket egymástól, s az irodalom vezérei, élükön Rákosi Jenővel, Oláh Gáborban látták Ady leghatalmasabb erejű ellenfelét, s ki is játszották ellene. Oláh Gábor visszavonult a forrongó vita középpontjából, nem csatlakozott egyik irányhoz sem, s visszajött Debrecenbe. 2920 őszén érte el az első nagy irodalmi elismerés: a Petőfi Társaság ekkor választotta tagjai sorába, s ez bizonyára jólesett a betegeskedő költőnek. Aggódó barátai ekkor Cirkvenicára vitték gyógyulni. Itt ismerkedett meg egy román leánnyal, dr. Seni Laura budapesti doktornővel, akibe beleszeretett. Ez gyógyítja meg beteg lelkét, s teszi el nem érhető szerelmével „új káprázatok betegévé". 1912 májusában hazajön Cirkvenicából, s 1913 szeptemberéig egy debreceni magánszíniskola dráma- és irodalomtörténet-tanára lett. Végül 1913 szeptemberében barátai közbenjárására kinevezték a debreceni főreáliskolához helyettes tanárnak. Szülővárosa, mely nagy fiához mindig mostoha volt, 1930-ban jubileumi ünnepségben részesítette a költőt. Hosszú pályája alatt a lapok csak igen keveset foglalkoztak Oláh Gábor személyével, s most, hogy hatvanadik születésnapja alkalmából ismét ünneplésben részesíti Debrecen, időszerűnek találjuk, hogy felkeressük Kar utcai elefántcsontvárában, s ez alkalommal személyesen is elbeszélgessünk néhány percig életéről és pályafutásáról. Látogatás Oláh Gábor alkotó műhelyében. Kopogtatásunkra maga nyit ajtót, s udvariasan tessékel be bennünket egyszerű kis lakásába. Miközben helyet foglalunk a kéziratokkal teleszórt asztal mellett, jövetelünk célja után érdeklődik. Meglepi ez a hirtelen és váratlan látogatás, mert hisz egykét barátján kívül csak a legritkább esetben keresi fel valaki. Elmondjuk jövetelünk célját. Tehát interjú - mondja csendes mosollyal. Feltesszük az első kérdést a költőnek: Mikor és hol jelent meg első verse? Révedezve felel, látszik, hogy erősen gondolkozik. - Első versem nem a magam neve alatt jelent meg, hanem osztálytársam, Csáthy Dezső neve alatt „Hazaszeretet" címen, a diákok akkori újságjában, a Tanulók Lapjában. Az első sikerek Hol nyerte az első pályadíjat? - tesszük fel a második kérdést. Hetedik osztályos diák voltam, amikor Országh Ilona elbeszélő versemmel megnyertem a debreceni akadémia 100 forintos irodalmi díját. Itt az volt az érdekes, hogy én mint gimnazista nyertem el a pálmát a főiskolások elől. S erre ezideig még nem volt példa. Ezenkívül számos pályadíjat nyertem, a Tanulók Lapjában is.