Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)
IV. kötet
gyan írom meg vállalt munkámat: a debreceni Kollégium 400 éves történetét színpadi képek alakjában. Csikesz Sándor komám bízott vele meg. Már csak ezért is jó volna elbújnom valami jó helyre, erdős, dombos, hegyes vidékre. Ez a nyári fakó Debrecen elaszalja a lelkemet, mint a kánikula az utcaparti füvet. Milyen irtózatosan szomorú ma Magyarországon élni! S szegény Németh László ezt az elalélt és ikráitól megfosztott nemzetet szeretné fölrázni. Szabó Dezső is akarta - de belátta: halott szamárból nem lesz élő oroszlán. Én már nem is ébresztem - vele halok. Herczeg Ferenc ellenben a felkelő nap jöttét érzi. Könnyű neki: ma is a dönthetetlen Germániával együtt dobog a vére. S azt hiszi: magyar. Jövőre, 1938-ban lesz a debreceni Kollégium fennállásának 400 éves fordulója. Debrecen városa, a Tisza István Tudományegyetem, s a debreceni ref. egyház meg akarja ünnepelni. Nagyfejű barátom, Csikesz Sándor, aki a jövő iskolai év rector magnificusa 264 egyetemünkön, megbízott, hogy írjak egy színpadi körképet öreg Kollégiumunk viharos századaiból. Adott vagy 12-15 témát is. Tetszett a dolog: nekiültem és július hónap folyamán egyfolytában meg is írtam az egészet. Tizenöt szakaszból áll; címe egyelőre: Kősziklán épült Vár. Rímes jambus végtől végig; áll vagy 4000 sorból. Forgószínpadon elő lehet adni egy este. Szeretném, ha könyvben is megjelenne jövőre és ingyen osztogatnák. 265 (...) * Itt játszik egy hónapja Debrecenben vitéz Bánky Róbert vándor színésztársulata. 266 Közönségünk valami hazug romantika szédületében borzasztóan dédelgeti őket, a helybeli „sajtó"-val együtt. Éppen itt érte őket a 2000. előadás dátuma, július 31-én. A kedves, úri modorú Bánky erre az alkalomra Csokonai soha nem adott darabját, a Gerson de Malheureux-t választotta, s engemet megkért: egészítsem ki az estét valamelyik egyfelvonásosommal. Odaadtam neki a tavaly írt, s az idén (A pesszimista c. verseskönyvemben) megjelent Haláltánc c. drámámat, a Sári bíró lánya címen ismert népballadánk átdolgozását. Elő is adták, 267 pedig verses népi dráma; a két főszereplőjének úgy kell tán264 Méltóságos rektor. 265 Végül elmaradt a mű bemutatása és kiadásából sem lett semmi. 266 Bánky Róbert (1894-1981) kamaratársulatával járta az országot. 267 Három a tánc címmel, mert néhány napra rá Strindberg Haláltáncát játszották. Juhász Géza írt beharangozót a bemutató előtt: „A Haláltánc kivételes diadala Oláh Gábor magas költőiségének. Eddig nem sikerült neki egyetlen remekműbe sűríteni a benne rejlő képességeket: a tragikus életérzést, a mély humort, az egészséges teletorkú komikumot. Most töretlen fényben ragyog fel az egész Oláh Gábor-i világ: európai távlata és mély népi íze."