Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

IV. kötet

Két barátja: Basa Misi a pap, és Csóka Pista a levéltáros (Baja és Csobán barátom) mindenképpen le próbálja beszélni róla. Ezzel a jelenettel voltam tele húsvétkor, mikor Baja Miska meghívott ebédre. Éppen ott volt Csobán Endre is. Mintha ma­gam élném a dolgot: elkezdem beszélni a Bakó László házasodási szándékát Lusztig Józsával - mert ez a hölgy a Vidor Terus modellje. Hümmög-hámmo^ a két férfi, sőt a harmadik ottlevő is: borzasztófejű Csikesz Sándor, a Vaskalap. Ok nem na­gyon beszélnek le a házasságról, sőt: biztatnak, vedd el Gábor, vedd el! De azért ámuló hökkenés ijedezik lelkesítő szavuk mögött. Mintha ezt mondaná a tekinte­tük: megőrült ez a szerencsétlen? most akar nősülni, mikor fél lába már a sírban? ­Én meg csak azért is ütöm a vasat, érzéki színekben adok kifejezést a vágyaimnak, megvillantom a doktorkisasszony görögdinnyeszerű tomporát, melyet istenek korongján formáltak. Szóval: főpróbát tartok új regényem egyik jelenetéből, s fi­gyelem a színészeim játékát. Ok nem is álmodják, hogy játszunk. Sajnálnak és összenéznek a hátam megett. * Nem is tudtam eddig, hogy Keats, az édes szavú, egy londoni bérkocsisnak volt a gyermeke... Kolléga! Most már szinte kedvem volna minden versét magyarra fordítani. - Igaz, hogy mostanában D'Annunzió Alcyon-kötetével birkózom. * Hosszas kínlódás, vergődés, izgalmak után bedugtam végre piszok ellenfelem, Daán Ilona úrnő mocskos száját: kifizettem neki és gálád ügyvédjének 1600 pen­gőt, amelyben minden benne van. Ha a nyílt árnyékszékbe esett volna ez a pénz: tisztább helyre hullott volna, mint így. Nem tudtam - most tanultam meg, mily marhák fennkölt és független magyar bíráink, mily hülyék a törvényeink, hiszen talán ezt is a zsidó Csemegi csinálta; 232 és hogy mily alávaló jellemek védő ügyvé­deink. Mellettem nem is annyira védőügyvéd állott ebben a mocskos perben, ha­nem egyik barátom: Csobán Endre. Szinte könnyekig meghatott önzetlen fárado­zása, mellém állása; ez római jellem! - mondtam magamban. Már gyönyörű ver­sen gondolkoztam: megénekelem nagyszerű lelkét amikor benyújtja hozzám 300 = háromszáz pengős szívességi számláját. Nahát. Ha a Hold esett volna a fejemre... Micsoda naiv fiú vagy te, Gábor. * 232 Csemegi Károly (1826-1899): büntető jogász, a nagy hatású büntető törvénykönyv kidolgozója.

Next

/
Thumbnails
Contents