Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

IV. kötet

Disraelinek, az angol dísz-izraelitának az életrajzát olvasom (André Maurois). Olyan nagy valakinek fújják föl ezt a miniszterelnököt, mintha megfordította volna a világ tengelyét. Tettei egyáltalán nem igazolják ezt az epikai felfogást. Hogy gyönyörűen tudott beszélni? Én is gyönyörűen beszélek, mégsem arrogálok

76 világhírnevet magamnak ezen az alapon. (Hanem máson!) Hogy ügyes pártvezér és taktikus volt? Elhiszem. De hány volt és van még rajta kívül csak Európában is! Hogy szellemes és okos regényeket írt? Nem olvastam egyiket sem; de - erről lehetne beszélni. Általában az államférfiak halhatatlanságát ne nagyon feszegessük: hivatalnokok voltak, s többé-kevésbé ügyesen, ügyetlenül elvégezték azt, amit a körülmények rájuk kényszerítettek vagy amit uralkodók rájuk parancsoltak. Pont. Disraeli úr talán mégsem Goethe?

77 Debrecennek is van Nyári Egyeteme. Jönnek olasz fasiszta diákok, észtek, finnek, magyarok. Én is tartottam az idén júliusban négy előadást Petőfiről. Hallgatóságom 90%-a fiatal lány. Hallgatnak, figyelnek, sőt - jegyeznek! S vannak olyanok is - persze magyarok - akik csak beszélgetnek. Elég színesen beszéltem, s elég sok versét elmondtam Petőfinek, mégis, utolsó előadás után, a városháza előtt találkozom vagy öt fiatal leánnyal, azt hiszem: egyetemi hallgatók voltak, akik közül a legkisebbik igen határozottan ezt mondja éppen: - Igazán, nem mondott semmi újat... Elszégyelltem magamat halálból. Szerettem volna hirtelen elsüllyedni, de nem lehetett. Lebúsított fővel vágtattam tovább, hogy többet ne halljak a csípős kis nyelvek kritikájából. így van az, ha az ember 49 éves fővel beszél egy 26 éves költőről 21 éves leányoknak. Legcélszerűbb volna, ha csak 25 éven aluliak adnának elő az ilyen nyári egyetemeken; mi, korosabbak és rettenetesebbek, hadd szorulnánk a téli szemeszterekre. (...) Szegény Tóth Árpád jut eszembe. Beszélgettünk egyszer az életünkről, szerelmeinkről. Azt mondja a kedvesen mosolygó, halk és lágy szavú Pádi: - Milyen érdekes lesz, mikor ezeket a kis kalandjainkat a filozopterek nagy utánajárással szedegetik össze és rekonstruálják, hogy megírhassák tanári szakdolgozatukat. Én mosolyogtam rá, kissé talán hitetlenül. Tóth Árpád erre egészen komolyan és határozottan bizonygatta: - Igenis, ez így lesz. ... .Nem is olyan nagy idő telt el azóta. S íme, íme... Most hallom, hogy a debreceni egyetemen egy tanárjelölt (Nagy András?) rólam írja szakvizsgái dolgozatát.

78 76 Alap nélkül magának követel valamit. 77 Benjamin Disraeli (1804-1881): zsidó származású angol író, politikus. 1868-ban és 1874-1880 között miniszterelnök. Művei inkább kortörténeti részletei miatt érdekesek. André Maurois: La vie de Disraeli. [Disraeli élete. Ford. Szini Gyula. Bp., 1928.)