Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

IV. kötet

Gróf Klebelsberg Kunó az első magyar kultuszminiszter, aki elismeri Adyról, hogy „tüneményes tehetség", s a „lángész erejével" tünteti föl magában az egyik magyar típust: a passzívot, az álmodozót, a negatívot. Vörösmartyt állítja szembe vele, az aktívat, a pozitívot, a produktívat.

39 Holott: Ady mint ember s mint költő is sokkalta aktívabb és pozitívabb, mint az álmodozó Vörösmarty. De hát, ki meri mondani, hogy ismerte, és pedig jól ismerte nagy kortársait? Adyt a „pesti tetvek" (az újságírók) beugratták ellenem, s bizony, a Vér és Arany költője nagyon csúfosan írt rólam; de az élete vége felé, mikor inkább elvonult, magába zárt életet élt, bántani kezdte a lelkiismeret, hogy engemet megbántott, s az öccse előtt sokszor mondogatta sóhajtva: „Hej, Gábor bizonyosan haragszik reám." Úgy érezte, nem hozzám és nem magához méltóan nyilatkozott rólam. O legalább számot vetett magával még az ilyen kicsiségekben is. - Klebelsberg azonban nem jól fejezte ki magát, s nem jól állította párhuzamba a két nagy magyar költőt. Mert Ady nem antipólusa Vörösmartynak, hanem folytatása. A hullámzó nemzeti életnek egyegy visszhangja mind a kettő; a visszhangok nem ellentétesek, még ha feleselők, sem. (...) * Rákosi Jenő, az öreg 86 éves, Mussolininél járt Rómában, s tanácsot próbált kérni tőle Magyarország jövőjére, mert ha még 10 évig várunk: „nem mi magyarok megyünk fel a hegyekre, amelyek régi határaink voltak, hanem a hegyek szakadnak le ránk, hogy agyonzúzzanak." Mussolini azt felelte, hogy Magyarország sorsa két kérdésen fordul meg: a trianoni béke revízióján és a királykérdésen. Rákosi rettentően megdöbbent, mikor Mussolini a trónvesztett dinasztiák dolgát elintézettnek tartja véglegesen... szóval: hogy Magyarországon nem lehet többé Habsburg-uralkodó; mert minden restaurációs gondolat halálos veszedelmét jelenti nálunk a revíziónak is. A hatalmas sorsfordulat szele csapta meg az ősz újságírót - mondja. Nem értem: mit remeg annyit a Habsburgokért? Hogy azok is halandók? Hát minden és mindenki elpusztuljon, csak a dinasztiák éljenek örökkétig? Csodálatos. Hiszen Ottó vagy Albrecht főherceg talán mégsem Dante vagy Goethe... Vagy talán a király kérdés forgószelétől a magyarságot félti Rákosi? Bizony, itt csakugyan bajok lesznek, ha a kérdés fölvetéséig nem támad közülünk valami roppant ember, „mitológiai hős" - ahogy Rákosi jól mondja -, aki szétvágja a gordiuszi csomót.

40 De már ezt az ügyet dűlőre kell egyszer vinni, hiszen kiáltó abszurdum, hogy Magyarország: királyság - király nélkül! Ezen kacagnak még a csecs39 Klebersberg Kuno: Vörösmarty és Ady magyarja. Pesti Napló, 1928. október 7. 228. sz. 40 Rákosi Jenőt 1928. október 8-án másfél órás kihallgatáson fogadta Mussolini. - Oláh feljegyzései a Rákosi Jenő Mussolininál című íráson alapulnak, mely a Pesti Hírlap 1928. október 14-i számában jelent meg, újraközölve: Süle Antal szerk.: Rákosi Jenő élete és művei. Bp., 1930. 441-443.