Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

IV. kötet

A Bokréta is 25 éves... Negyedik antológiánkat ugyancsak a Csokonai Kör adta ki, szegény Gulyás Jóska posztumusz verseivel. Pintér Jenő írt hozzá előszót. Nem valami sokat ér. Baja Miska különben irigy szomorúsággal, sőt haraggal fogadja azt a megállapítást, hogy én kinőttem a Bokrétából.

21 Nem akarja elhinni, hogy csakugyan magasabban vagyok, vagy messzebb jutottam, mint ők. Lelke rajta. Minthogy a hit boldogít, örülök, ha ezzel az engemet leszállító hittel boldog. Belőlem is lehetett volna több, ha szerencsésebb környezetben és jobb viszonyok között élek. De így! Csoda, hogy ki nem száradt és szét nem szakadt a lelkem. Harmsworth Debrecenben.. .

22 Nobile tábornok az Északi-sarkon... Berlin mellett rakéta-autó és rakéta-repülőgép... ábránd a Holdba repülésről... rettentő földrengések a Földgömb öve táján... hamueső hull az égből: valahol szétrobbant egy égitest... a távolbalátás egyre közeledő csodája... repülés a föld körül az Emberiség lassú testvéresülése a távolságok lerombolásával... - igazán, olyan, mintha az én költészetem vakmerő előreálmodásai öltenének valóság-ruhát. Még csak az volna hátra, hogy született magyar ember legyen Magyarország koronás királya. De ez a leghitetlenebb csoda. Hamarabb berepül a németek rakéta-repülőgépe a Holdba, mint hogy ez megtörténjék. Pedig e nélkül nem leszünk magyarok soha! * Fedák Sári,

23 az Ötvenéves, lerándult Debrecenbe, hogy két szerepét eljátssza. Az egyik darab, amelyikben föllépett, egy rongy semmiség; zsidó gyerek fabrikálta „mesterzagyvamű": Borcsa Amerikában.

24 Lehetetlenség, operett-logika. Mű-nép. Mű-parasztlány. És amit akartok. Csak művészetet ne akarjatok. Szóval, minden megvolt a darabban ahhoz, hogy semmi se legyen. És ez a Fedák... ez a köpcös asszony - micsoda élő fruskát teremtett abból a műnépszínműbeli műparaszt Borcsából! Az I. felvonást telerakta apró reális megfigyeléseinek, jóízű ötleteinek a gazdagságával; úgy betöltötte a színpadot, hogy a többiek nem is látszottak tőle. Nem mondom, túlságba is ment a tanyai lány megformálásánál - vakarta a fenekét, mosogatta a combját, majd az Élet Völgyeit... De, hiába: magyar volt, az anyja Istenét! Egy kis dalt harmonikázott az I. felvonásban... mennyi báj, sőt bűbáj volt 21 Kutasi Kálmán kritikája emelte ki Oláht és Gyökössyt (Protestáns Szemle, 1929. szeptember). 22 Rothermere fia, 1928-ban járt Debrecenben. (A látogatásáról fotók találhatók a Déri Múzeum fotótárában.) 23 Fedák Sári (1880-1955): a századelő ünnepelt, modern játékstílusú színésznője, leghíresebb alakítása a János vitéz címszerepe. 24 Ernőd-Török: Borcsa Amerikában.