Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

III. kötet

cegő zsidóka, az Esti Kurírban idétlenkedik Ady mellett; Babits Miska a Nyugatban válaszol Berzeviczy közeledni akaró hangjára: „Ha gazemberek vagyunk, miért akarnak kezet nyújtani?"

325 - És a jó ég tudná elmondani, kik és mifélék biggyesztik cikkük fölé címnek az Ady nevét. Mégis csak érdekes művésznek és érdekes magyarnak kell lennie, hogy körülbelül 20 év óta egyetlen igazi téma irodalmunkban. Már „mindenki hozzászólt" és még sincs eldöntve az ügy. Azt hiszem, nem is lesz. Shakespeare-kérdés mind a mai napig van; sőt Goethe-kérdés is lesz, míg a Goethe müveit olvassák; Petőfivel sem végzett a Horváth János nagy vaskos könyve, így lesz Ady-kérdés mindaddig, míg csak olvassák és nem értik a verseit. Ez pedig időben beláthatatlan. - Hiszen jól van. De azért Oláh Gáborral is lehetne foglalkozni egy kicsit - még életében. Lengyelországból, Czehstochovából, levelet kaptam egy tanártól: Pazurkievicz Stanislavtól; fordítani akarja Sámsonomat.

326 Kezdek Európában terjeszkedni. Néhány évvel ezelőtt a drága románok fordítottak a verseimből. Nem régen a novelláim közül került egy-kettő valami német antológiába.

327 Francia nyelven is jelent meg versem. A Hindenburg című pedig olaszul is bejárta Róma táját.

328 Hát még ha nagyobb munkáimra is rá terelődik a figyelem. Nem hiszem, hogy ne lenne hatása a Szegény magyaroknak vagy A táltosfiúnak. Én minden utat lassan tettem meg; az európai irodalomba is csöndes tempóban fognak gondolataim és érzéseim beszivárogni. Nem baj. Lassan járj, tovább érsz. Az a fő, hogy ez a folyamat is megindult. - Roppant érdekes lesz színdarabjaim sorsa. Rajtam kívül ma még senki sem álmodja: micsoda hatalmas utat vágtam már itt is. Nem ismernek. Még az országom, a nemzetem sem ismer. Debrecen a legkevésbé. Milyen nagyot néznek azok az ismerőseim, akik túlélnek és kezdik megérezni szellemem hullámverését. Hogy csodálkoznak majd azok, akik drámáim sorozatos előadásán keresik és nem találják a hidat köztem, és a „világhírű" Molnár Ferenc és a többi exporteur között. Hja! Meglepetésekből áll ez a kutya élet... Nincs olyan nagy a világon, amit a nők ne kicsiny ellnének. 325 A kettészakadt irodalom vitájáról van szó, mely 1927-ben kezdődött. Az Oláh által említett cikkek adatai megtalálhatók: Botka Ferenc-Vargha Kálmán: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 6. 1905-1945. Bp., 1982. 34., 70-71. 326 Pazurkievicz Stanislav itt említett levelét több is követte. Szabó Dezső, Rákosi Jenő, Juhász Gyula, Tormay Cecil és Tarczay Gyula címe után is érdeklődött, hogy felvehesse velük a kapcsolatot. 327 Nem tudni, melyik német antológiáról van szó. 328 jribune de Geneve, 1916. november 1.