Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

III. kötet

Szabolcskának a papi hivatal. Mindig fülembe cseng, amit Ady üzent egyszer neki versben: „Mikor orcáink már ragyogni fájnak És unjuk önnön-sugarunk: Jönnek a vén orcátlanok... Ezt üzenem Költőcske Mihálynak."

221 (...) * A Nép című ultramontán, vagyis antiszemita napilap szerkesztőjét bíróság elé állították felekezeti izgatás miatt.

222 A vádlott szerkesztő védője, Bernolák Nándor volt miniszter, védőbeszédében egyik érvül engemet is felhasznált, jobban mondva: a zsidóságról írt egyik jellemzésemet idézte. „Oláh Gábor, a legliberálisabb magyar író, ezt írja a zsidóságról: mindenütt kétlaki életet él; egyik a belső élete: a zsidóságé; másik a külső élete: azé az államé, amelynek tagja; ebből támad elszigetelődése és az az ellenszenv, amellyel az állam faj-polgársága kíséri törekvéseit." Ez, úgy gondolom, a Huszadik Században közölt feleletemből való, amelyet Jászi Oszkár kérdésére adtam: van-e zsidókérdés Magyarországon stb...

223 221 „Midőn orcáink ragyogni fájnak / S szégyeljük már önnön-sugarunk: / Jönnek a vén orcátlanok. / Ezt üzenem költőcske Mihálynak." (Ady Endre: Üzenet Költőcske Mihálynak.) 222 A lap 1922. október 2-án provokatív cikket közölt. Ebben azzal vádolták meg a budai Goldberger-gyár tulajdonosait, hogy a numerus clausus miatt nem alkalmaznak keresztény mérnököt. A cikk nagy felzúdulást váltott ki, végül a kormánynak kellett vizsgálatot elrendelnie. Ennek során bebizonyosodott a vád alaptalan volta. 223 Huszadik Század, 1917. július. - Jászi három kérdést tett fel: „1. Van-e Magyarországon zsidókérdés és ha igen, miben látja annak lényegét? 2. Mik az okai a magyarországi zsidókérdésnek? A magyar társadalom minő jelenségei, a magyarországi zsidók, illetőleg nem zsidók minő társadalmi viszonyai, intézményei, tulajdonságai, szokásai azok, melyek szerepet játszanak a zsidókérdés előidézésében? 3. Miben látja Ön a magyarországi zsidókérdés megoldását, minő társadalmi vagy törvényhozási reformokat tart szükségesnek?" - Oláh Huszadik Század-beli válasza: „Énszerintem zsidókérdésről ma már nem lehet beszélni Magyarországon. Az 1848 előtti zsidókérdés lassanként tisztán felekezeti kérdéssé szelídül, s a zsidók, akár olvadnak be, akár nem a magyarságba: nemzetet nem alkothatnak a nemzetben, mert egységes nyelvük nincs. Ellenben rendkívül érdekes a zsidóság helyzete Európa-szerte. Mindenütt kétlaki életet él; egyik a belső élete: a zsidóságé, másik a külső élete: azé az államé, amelynek tagja. Ebből támad elszigetelődése, s az az ellenszenv, amellyel az államnak az ún. fajpolgársága kíséri törekvéseit. Minthogy a zsidóság elhelyezkedése, esetleges beolvadása vallási konzervativizmusa miatt problematikus: vallását kellene elhagynia vagy megváltoztatnia, hogy elszigetelődése megszűnjék. De ez lelkiismeret kérdése, kényszeríteni senkit nem lehet rá." - Jászi levele hátoldalán fennmaradt Oláh kézírásos válasza vagy választervezete is: „(...) reális faj, az élet praktikus oldalát nézi és tünteti föl, ... a zsidókról a nem zsidók írják a legjobb és legjellemzőbb regényeket, drámákat. (...) Gazdasági téren való felkapaszkodása: nem lehet zsidókérdés, csak ellenszenv kérdése az élet versenyében hátrább maradók közt. Kitűnő pénzszerző készsé-