Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

III. kötet

- mert a has művészetét zengi; mert ennivalókról van benne szó. Óh, Debrecen, milyen kövér tebenned a test! És milyen ösztövér a lélek... (Ezt különben, ha jól emlékszem, már Petőfi is észrevette 1843 táján.)

202 (...) Azt mondják, a Walt Whitman költészete: a jövő költészete. Miért? Mert szabad formákban van írva? A Biblia is ezt a formát használja. Vagy mert minden nemzetet, fajt egybeölel a Föld kerekségén? Ezt Petőfi is megtette, sőt egy időben Oláh Gábor is. A költészet kiismerhetetlen, mint a nagy nő; annak játssza ki magát, akinek éppen akarja. De lényegében mindig egy és ugyanaz. (...) Széchenyi István nemi életéről fantasztikus dolgokat beszélnek azok, akik naplójegyzeteit olvasták. (Emiatt nem merik kiadni.) Kár úgy szégyellni ezt az oldalát életünknek; sok nagy szellem rejtelmébe világot vetnének azok a mozzanatok, amelyek legállatibb voltukkal kapcsolatosak. 1923 Liszt Ferenc Angelusái hallani: gyönyörűség. Szordínós hegedűk, sejtelemszerüen, távoli harangcsilingelést imitálnak. Azután széles, andalgó, hullámzó szólamok édes imája kezdődik; olyan döccenéstelen, önmagától értődő az egész, mint a felhők úszása odafenn a kék levegőben. Álomszerűén hal el néha a lélek távolába, mintha az anyagiasságát vesztett zene olvadna be a létbe; azt érzi az ember: soha nem tér vissza, oly határtalan messze száll már. Dómok, felhők, angyalok jutottak eszembe, és gyermekkorom verőfényes reggelei. Óh, az ilyen zene lelkemnek húsvéti vasárnapja. Be jólesik ezekben a szomorú, sivár napokban. (...) Óh, te Világszellem, te Isten, te Mindenható, te Lélek, te Gondolat, vagy nevezzen akárminek az emberi szó - látod-e vergődésemet ebben a parányi országban, ebben a halottízű komor városban, ebben a sivár diákszobában? Lelkemtől hozzád híd ível, amelyen el-elküldözgetem néha vágyaimat és panaszaimat; segítséget kérek és jelt várok. Miért hagytál magamra engemet? Vagy ilyen magánosan éli életét minden lélek az élet éjszakájában, elvágva a többiektől, hogy még jajszavá202 Petőfi Sándor: Úti levelek Kerényi Frigyeshez. III. levél.