Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

III. kötet

Nyugat-Magyarországot Ausztriának ítélte a gonosz és ostoba entente. Csakhogy az átadása nem ment simán; Prónay és Ostenburg

160 szabadcsapatokat alakítottak és gerillaharcot kezdettek az osztrák csendőrökkel. Meg is rakták őket szabályszerűen. Erre aztán az olaszok és csehek békítő közbelépése népszavazást biztosított Sopronban és környékén. Ez a rész tehát a mienk marad. Már szebb, szabadabb és nyugalmasabb jövőről kezdünk álmodozni, mikor október 22-én újra felkavarodik a forgószél, egész váratlanul, és csöpp híja, hogy véres és szörnyűséges polgárháborúba nem vág bennünket. Egy pár őrült, gonosz, lelketlen ember, akinek a hazája semmi, önmaga minden, újra neki ugratja a szerencsétlen IV. Károlyt Magyarországnak. Ez évben már másodszor! Károly a feleségével, Pármai Zitával, repülőgépen átszáll Svájcból a Bodeni-tó fölött Ausztrián át Magyarország nyugati határára, ott egy csapat osztrák csendőr és Osztenburgkatona kíséretében vonatra ül, meg sem áll Tatáig. Hat katonavonatot Pest határa felé nekiszabadítanak, hogy a meglepett fővárost fegyveres rajtaütéssel átjátszák a trónjáról lecsúszott Habsburgoknak. Szerencsére Horthy Miklós kormányzó és Bethlen miniszterelnök idején bevágta útjukat a nemzeti hadsereg hirtelen mozgósított csapataival; Budafok, Budaörs táján megütköztek a karlisták a Horthy-fiúkkal. Bizony, bőven omlott a testvéri vér; sokan fizettek életükkel a gonosz csínyért. Osztenburgot elfogták, csapatával együtt. Letartóztatták Andrássy Gyulát (a bolond gőgzacskót) Rakovszky Istvánt (a meggyulladt emberlokomotívot) és Friedrich István, Beniczky Ödön ura(ka)t.

161 Windischgrätz herceget pedig a csehek vették zár alá, Románia, Csehország ugrásra készen áll. Európa békéje nem tűr Habsburgokat! Hát akkor mi az öreg Istenért erőszakolják ezek a görbelelkű politikus kalandorok? Bárcsak nemzeti királyság lenne a vége! Szilaj gyönyörűséggel tudnám Horthy Miklóst kikiáltani akár a Duna jegén is Szent István utódjává. Ostobák és gonoszok vezették ezt a nemzetet ötszáz éven át. Most törvényszerűen az okosoknak és jóknak kell következniük. Igen: én vagyok Tar László, én vagyok Deák Sándor, én vagyok Radnótfáy Ákos, én vagyok Lázár István, én vagyok Pogány Kornél, én vagyok Dobozy Gábor, én vagyok Zágoni Pál, én vagyok Sámson, Sebestyén, Dante: mind. Egyéniségemet bontogatom szálakra, tördelem darabokra ezekben a költött személyekben. Én közömbösen, úgynevezett objektív lélekkel, nem tudok nyúlni semmiféle tárgyhoz; amit megfogok, az már érdekel; ami érdekel - az, bocsánat a szerénytelensé160 Prónay Pál alezredes és Ostenburg Gyula őrnagy hírhedt tiszti különítmények parancsnokai. 161 Andrássy Gyula és Beniczky Ödön királypuccsban való részvétel miatt 1921-ben kerültek néhány hétre fogságba; Rakovszky Istvánt IV. Károly miniszterelnökké nevezte ki, ezért zárták be; Friedrich Istvánt a Tisza-gyilkosságban való részvétel gyanúja miatt tartóztatták le.