Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)
III. kötet
meg magának ezt: a magyarok a józan román költőket is elzárják, mi románok a bolond magyar költőket is szabadon eresztjük". Könnyű nekik! 66 Rettentő év! Sír bennem a lélek, mikor leírom ezeket a sorokat. Párizsból megjött a hír: Apponyiék megkapták a békeföltételeket. 65 magyar vármegyéből 14 maradt! 324 ezer négyzetkilométerből 97 ezer lesz csak Magyarország! Elvesztettük egész Erdélyt. Az északi felföld oda! A Bánátság nem a mienk. Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Kolozsvár, Arad, Temesvár, Szabadka - többé nem magyar városok! Szabolcska Mihály nem magyar költő, legalább ki van zárva hazájából! Mátyás király szobra a bocskoros, antikultúr románságnak mutatja a győzelem és dicsőség útját! Borzasztó ez mégis. El voltunk készülve rá és mégis úgy ért bennünket, mintha főbe csaptak volna. Szédelgünk. Nincs egy előre mutató gondolatunk. Meghaltak a reményeink. Debrecen lesz a román-magyar határ végvárosa. Hahaha! Ezért omlott öt éven át a magyar vér! Ezért szenvedünk egy év óta minden gyalázatot, minden megalázást! Igazán, Voltaire mondása fájdalmas sebként nyilallik a lelkembe: nincs szerencsétlenebb nemzet a magyarnál! 67 Oh, én szegény hazám, óh, én boldogtalan nemzetem! Ilyen zuhanást, mint mi estünk a millennium magaslatáról az 1920i béke mélységébe, ilyet nem esett az égből letaszított lázadó angyal, Lucifer sem. Január 20. A sok feketeholló-hír után végre egy fehér galamb! A tőlünk elzárt Budapestről szivárog át a hír (a Pesti Hírlap nyomán), hogy gróf Apponyi Albert hatórás beszédben, franciául, angolul és olaszul próbálta fölnyitni az elvakult entente szemét. Állítólag rendkívüli hatása volt! Bizonyos, hogy Clemenceau megbukott az elnökválasztáson Dechanell ellenében, s a vén tigris visszavonul a politikától, hogy emlékiratait megírja. Apponyi felvilágosító beszéde hat héttel eltolta a mi békénk aláírását; s érdekes, hogy a következő tárgyalás már nem Párizsban, hanem Angliában történik, Amerika képviselőjének is a jelenlétével. (Párizsban nem volt amerikai megbízott, egy hordár se!) Mint „álmodó magyar-nak", 68 természetesen újra minden lehetetlenség lehetősége földélibábollik az én lelkem előtt is; de kell, kell, kell, hogy legalább a reménység ereje éljen bennünk, mert másképpen elveszünk. 66 Vö.: Berényiné Varga Ilona: Szathmáry Zoltán élete és munkássága. Előszó a Debreczeni Szemle 1912-1915 repertóriumához. Debrecen, 1985. 67 „Mindazon népek között, melyek elvonultak szemünk előtt [...] egy sem szerencsétlenebb a magyarnál. Országuk elnéptelenedett, kétfelé szakadt a katolikus meg a protestáns hit között..." (Voltaire: Tanulmány az erkölcsről.) (Idézi Pierre Chaunu: Felvilágosodás. Bp., 1998. Ford.: Nagy Géza.) 68 Utalás a forradalmak időszakában játszódó regényére, az Álmodó magyarokra.
