Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

I. kötet

A könyvtartótól megint jobbra egy csomó kiivott bikszádi üveg; a tetejökbe hajítva papírskatulya barnáskodik, amelynek fedelét kidúrja a belegyömöszölt szennyes fehérnemű. Ettől jobbra színtelen vászonkuffer, rajta levelezőlapok, porral fátyolozott papírlapok. Fölötte a falban két pocokszeg képviseli a ruhafogast; egyiken kék-fehér csíkos lüszter derékravaló és poros pincsikalap, a kalap kemény karimája tán olvasztott gyertyával van lepettyentve; a másik szegen egymásba dugva két posztókalap; egyik barna őszi, másik szürke nyári. Poros mind a kettő. Itt van a szeglete a szobának; innen két petróleumosüveg vezet át a másik falhoz, amelyre utcai ablak van vágva, de az favédővel mindig el van sötétítve. Az ablak alatt, a falmélyedésben, bikszádi vizes üvegeket őrző deszkaláda; hasadékain szalmaszálak nyújtózkodnak napvilágra. A vászonkufferrel szemben, a másik szemközti falhoz egy nagyobbfajta, zöld utazóláda van szorítva; rajta ételhordó, egy tányér és gyorsforraló. A láda zöld fedelét összeégette, s elfeketítette a gyorsfőző spirituszlángja; itt-ott felhólyagozott, mint a himlős gyerek teste. A kis előszoba piros kőkockákkal van kikövezve. Középtájon néhány lehorpadt a sok járás-keléstől. A könyvespolccal szemben van az utcai szobába vezető ajtó; ez is üveges, mint az udvari, csakhogy piros-kék-zöld, halavány virágos tüllel be van vonva. Az utcai szoba kétszer olyan nagy, mint a most leírt előszoba. Ennek a faldíszítése: zöld alapon piros-fehér-zöld virágstilizációk. Roppant kiabáló, nemzeti színű az egész. Az ajtó megett, balra, áll feszesen egy kis jóképű vaskályha, két emeletje van, domborműves, és függőleges recézetű. Négyszegletes a dereka, nem gömbölyű. Hosszú, könyökös cső vezeti belőle a füstöt a szegletbe fúrt kürtőlyukon át a kémény kürtőbe. A kályha mellett, már a másik falnak vetve hátát, áll az igen debrecenies ruhaszekrény; fent korlátos dísze egy zöld üveget őriz; az üvegben sósborszesz, amellyel a ház lakója szokta reggelenként kopaszodó koponyáját bedörzsölni. A szekrény külső oldalába vert szegen egy hosszú, őszi-tavaszi elnyűtt felöltő hangtalankodik mint a felakasztott ember. A ruhaszekrénynek veti hátát a tagbaszakadt, puritán ágy; sárgával hímzett bíborszín terítő takarja. Az ágy fölött Zichy Mihály Luther-képének a fényképmása, ahol a nagy reformátor hozzávágja tintásüvegét a pápa képében kísértő Sátánhoz. Az ágy fejénél, már a harmadik falnál, éjjeliszekrény, rajta halványzöld-hólyagos lámpa, egy kis tükör és egy milligyertya. A szekrény mellett, folytatólagosan nagy, tohonya, szétterpeszkedő dívány; bal könyöklőjéhez egy csomó könyv van gyűrve. A dívány bal oldalán deszkaszék, karjára törülköző van vetve; a szék ülőjén betaposott újságpapiros, ezen szokta a ház ura megkefélni cipőjét reggelente. A dívány fölött, a falon nyolckilenc fénykép, köztük a Jászai Marié. A fényképektől jobbra föntebb, nagy, fehér szalagos pálmakoszorú, balra kisebb piros szalagú babérkoszorú. A lakó, aki mellesleg író ember, egy drámájának első (és utolsó) előadásakor kapta ezeket tanítványaitól és egy irodalmi társaságtól. A szoba finom pora kezdi ezeket is bepatinázni. A negyedik falba van vágva két utcai ablak. Mind a kettőt nagy, lecsüngő fehér tüll-anglais díszesíti. A két ablak közt van a roppant tarka stílű szoba legcsinosabb bútorzata: a kék mosdószekrény. Fölötte fali tükör, a tükör alatt négy fénykép, Szacsvay és Vízvári színészeket ábrázolja Lear király és bolondja szerepében.