Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)
Kovács László: A kora Árpád-kori pénzújításról
utasította el, 22 majd Stanislaw Suchodolski sem számolt vele többé. 23 Csak Gedai István tartott ki mindmáig amellett, hogy "hogy I. András rendelte el a pénzek eleinte kétévenkénti, majd évenkénti beváltását új pénzre," 24 jóllehet Hóman Bálint nem szólt e periodicitásról sem. A H8 legalább I. András uralmának megszilárdulásáig lehetett elődei véreiéivel közös forgalomban (vö. 7. táblázat), de a H9-cel való, minden bizonnyal csupán politikai indíttatású, s nem következetesen végrehajtott cseréjének idejét nem lehet meghatározni. Saját méréseim nyomán valószínű, hogy a H9 körülnyírását nem a H8-énál nagyobb átlagsúlya váltotta ki, mert korábbi és későbbi veretek is elszenvedték azt. A megállapíthatatlan periódusú pénzújítás feltételezése ellen szól továbbá, hogy a királlyal csaknem egy időben országló Béla dux 10-12 évi hercegsége idején (1048/1050 körül - 1060) megelégedett egyetlen, ráadásul a Hl hagyományos érmeképeit ismétlő típus (Hl 1) kibocsátásával, s az a leletek tanúsága szerint szabadon forgott együtt királyi bátyja mindkét típusú veretével. Kényszerű cserére azért sem volt szükség, mert az említett érmék átlagsúlya - H8: 0.67, H9: 0.68, Hl 1: 0.70 g. igen közel állt egymáshoz. Nem lehet véletlen az sem, hogy Béla királyként (1060-1063) is egyetlen, s ezúttal is a Hl hagyományait követő típus (Hl2) kibocsátására szorítkozott, amely a leletek tanúsága szerint annak ellenére forgott saját hercegi, s ritkábban bátyja vereteivel együtt, hogy érmeképei az előzőekétől nem különböztek, s átlagsúlya mindannyiukénál lényegesen kisebb, csupán 0.56 g. volt. I. András király tehát nem vezethette be a periodikus pénzújítást és a H9 típusú denárainak a korabeli véretekénél lényegesen nagyobb mennyiségű és mértékű körülnyírását sem lehet a renovatio monetae primitív formájú kezdeményezésének tekinteni. A H8-H9 egyelőre nem meghatározható időponttól számítható cseréjét nem hajtották végre maradéktalanul. Györffy György szerint a valóban periodikus, mégpedig az érméi számából következtetve kétévenkénti pénzújítással csak Salamon (1063-1074) uralkodásától lehet számolni. 25 Salamon német hatásokat mutató érmetípusainak száma, sorrendje és keltezése azonban egyaránt vitatható. A Göhl Ödönt követő Hóman Bálint és Jeszenszky Géza ugyanis önálló típusként kezelte a H17 (CNH 22) valójában nem is létező határok közé szoríthatónak ítélt méretváltozatait (CNH 22-22a-22b), s emiatt a király 6 érmetípusát feltételezte (H14-H17 = CNH 19, 20, 21, 22, 22a, 22b) ráadásul úgy, hogy a hatodikat már I. Géza uralkodása alatt verette volna Pozsonyban. Ez a típusszám kétévenkénti kibocsátásnak felelt volna meg. 26 Véleményét még 1958-ban is elfogadólag idézték, 27 és Györffy György is átvette annyi módosítással, hogy a H14 félsúlyú obolusát (H- = CNH 19a) is önállónak értékelve már 7 érmetípust feltételezett, s ezt az általa elismerten is bizonytalan sorrendű típusszámot szintén a kétévenkénti pénzújítás bizonyítékának ítélte. 28 Salamon 6-7 érmetípusa azonban vitatható, 29 ezért magam is Huszár
