M. Nepper Ibolya: Hajdú-Bihar megye 10-11. századi sírleletei 1. rész (Budapest-Debrecen, 2002)
M.Nepper Ibolya: 17 Hajdú-Bihar megyei 10-11. századi lelőhely sírleleteinek leírása és értékelése
41. sír (8. tábla) 2 év körüli gyermek sírja. Csvh: nem mérhető, sm: nem mérhető, t: nem volt megállapítható. A földmunkagép a sírt erősen megbolygatta, eredeti helyzetben csak a koponya és a melléklet maradt. Felszedve. Melléklet: 1. A váz oldalánál kisméretű vassarló, fesztáv: 12,4, töredékes nyélh: 3,8 cm (IV.92.32.1.). 42. sír (22. kép) Csecsemő sírja. Csvh: (mérhető) 55 cm, sm: nem mérhető, t: DNY-ÉK (244,7°-64,7°). Háton fekvő, nyújtott helyzetű váz. A koponya a bal oldalán feküdt előrebillenve. Igen rossz megtartású csontok, nagy részük elporladt. Melléklet nélkül. 4.6. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK, HITVILÁG 4.6.1. A feltárt sírok és az eltemetettek száma A Józsa-Klastromparton feltárt temetőrészből 42 sír került elő. A sírok közt találtunk férfi-, női és gyermekvázakat. A temetőt szántás, kincskeresés és a templomrom tégláinak kibányászása többször és igen erősen megbolygatta (21. kép, l. a kötet végén a térképtartóban). 4.6.2. Az eltemetettek nem szerinti megoszlása Az antropológiai feldolgozás még nem készült el, s a helyszínen végzett megfigyelések alapján a sírokban eltemetett vázakat nem tudtuk minden esetben nem szerint besorolni. 4.6.3. Sírgödrök Egyszer tudtunk csupán megfigyelést tenni a sírgödör formájára: a 23. sír esetében, ahol a sírrajzon rögzítettük, hogy lekerekített sarkú téglalap alakú volt. A sírgödrök mélységére vonatkozóan egyetlen esetben sem lehetett megbízható adatokat rögzíteni. 4.6.4. Tájolás A sírba helyezett elhunytak fektetési iránya minden esetben DNY-ÉK. 4.6.5. A sírba helyezés módja A sírokban talált csontvázak nagy része háton fekvő, nyújtott helyzetű volt. A sírba helyezés több formáját figyelhettük meg: Háton fekvő, nyújtott helyzetű, - a karok nyújtva a váz mellett, - mindkét kar a medencén, - a iobb kar nyújtva, a bal kar a medencelapát alatt, - a jobb kar nyújtva, a bal kar a vázcsontok alatt, - a jobb kar nyújtva, a bal a medencelapáton, - a bal kar nyújtva, a jobb kar a medencelapáton. 13 A II. József-féle katonai felmérés 1783-ban készült Coll. XXIV. Sectio 18. lapja, Déri Múzeum, Altalános Történeti Dokumentációs Gyűjtemény. Térképtár. Fényképmásolat. Háton fekvő, eredetileg kissé felhúzott láb oldalra dőlve. 4.6.6. Koporsók A Józsa-Klastromparton feltárt temetőtöredékhez tartozó közösség alkalmazta a koporsós temetkezést. Koporsómaradványok a 31. sírból kerültek elő, a 29. sírból pedig koporsószeg. 4.6.7. Ételmelléklet Egyetlen sírból került elő az elhunyt mellé helyezett húsétel maradványa: a 22. számú sírban a bal váll fölött lócsont volt. 4.6.8. Tojásmelléklet A 26. számú gyermeksír vázcsontjai között, a jobb hónalj tájékán tojásra leltünk. 4.7. A TEMETKEZÉS SORÁN SÍRBA KERÜLT TÁRGYAK 4.7.1. A mellékletek aránya A feltárt temető sírjaiból alig került elő melléklet. Ez egyértelműen tanúskodik arról, hogy igen szegény közösség használhatta a temetőt. 4.7.2. Ékszerek A feltárás során az ékszerek egyetlen típusa, S-végű hajkarika került elő négy sírból. Ezüstből és bronzból készült példányok. Szórványként került elő egy kicsiny, S-végű karika. Hajkarika: S-végű hajkarika: 4 sírból 6 db került elő, éspedig 3 sírban l-l db (23-, 25. és 30.), 1 sírban pedig 3 db (38. sír). 4.7-3. Használati eszközök Sarló: A temető területéről egyetlen használati eszköznek minősíthető tárgy került elő a 41. sírból, egy sarló formájú tárgy. 4.8. ÖSSZEGZÉS A két leletmentő ásatás (1981, 1991) során feltárt sírok megerősítették a templom 13. századra való keltezését. Ezt eddig a templom egyenes szentélyzáródása, a hajó és szentély csatlakozásánál, valamint a nyugati falsarkoknál fellelt támpillérek és a nyugati bejárat alapján tettük erre az időpontra. A templom felmenő falait már megbontották a 17. században, de a feltárt alapfal, illetve az alapozás maradványainak állagából következik, hogy itt nem arról volt szó, hogy a falu elnéptelenedése, majd pusztulása után maga a templom is az enyészeté len. A 18. század végén azonban már a falakból sem látszott semmi, pedig akkor ez a terület nem volt beerdősülve. Ezzel magyarázható, hogy a II. József kori felvételen 13 a szokott
