M. Nepper Ibolya: Hajdú-Bihar megye 10-11. századi sírleletei 1. rész (Budapest-Debrecen, 2002)
M.Nepper Ibolya: 17 Hajdú-Bihar megyei 10-11. századi lelőhely sírleleteinek leírása és értékelése
„Ruine" jelölést sem találtuk meg. Az alapfalak rombolásáról utoljára Zoltai Lajos adott hírt (ZOLTAI 1925, 43.). A templombelsőből előkerült leletek és a templomkörüli temető leletei a templomot területünk legkorábbi egyenes szentélyzáródású falusi plébániatemplomai közé sorolják. Építési idejét az 1201. évi legkorábbi, és az 1233. évi legkésőbbi időpontban adhatjuk meg. Ez a terület az 1570-es évektől fokozatosan elnéptelenedett és 1594-ben el is pusztult Szentgyörgy falu és a templomhelye. Az 1991. évi ásatás során a templomtól északra feltárt sírok egyértelműen igazolták, hogy itt elhelyezkedett egy 10. századi temető is. A templomot a 10. századi temetőre építették rá, s az 1981. évi ásatás során előkerült sírok pedig részben a templomkörüli temetőhöz tartoztak. Találtunk olyan sírokat, melyeket a templomfalak alá nyúltak, illetve került elő részleges lovas temetkezés is. Szórványként került elő az arany S-végű karika is (MESTERHÁZY 1983, 143-151). A ma Józsának nevezett településen a 10. századtól folyamatos megülés a Kiskert területén kezdődött (M. NEPPER-MÓDY 1983-1984, 91-131). Élt itt kis lélekszámú népesség a 11-12. században is, temetője a Rózsás-dűlőben volt. A ténylegesen falunak számító 13. századi település a templommal és a templomkörüli temetővel viszont a Klastromparton helyezkedett el. 5. DERECSKE-DR. BALOGH JÁNOS TANYÁJA (volt Derecskéi járás) (ttftW v . J tjf 1 ''W'/> ' /í ["•'-" "'-^ ^S?T^ : ^-'*» '-- H-.Vi.-_.- v^fÇî-. .-V a 'ESHESS*** : I M<^:^:%,/^/km\ -Ami' J/Tuldüs) www. ^ Km KB§8 as* 23- kép: Derecske-dr. Balogh János tanyája. A lelőhely helyszínrajza 5.1. LELETKÖRÜLMÉNYEK, LELŐHELY 1939-ben Sőregi János múzeumigazgatónak Derecskéről, a Balogh János tanyája mellett nyitott homokbányából honfoglalás kori leleteket hoztak be. 1 ^ A lelőhely a Derecskétől keletre 4 km-re, vitéz dr. Balogh János orvos tanyája melletti homokdomb volt (23- kép). A bejelentés alapján két csontváz került elő bronzgyűrű, kengyel és zabla, továbbá edények kíséretében. 1939. január 21-én Sőregi János kiment a helyszínre megtekinteni a lelőhelyet. A Kalló fahídján keresztülmenve megpillantotta Balogh János tanyáját, amely körül ,,hosszúkás homokdombok fekiisznek". A tanyától 500 méterre keletre volt az a hely, ahonnan néhány szekér homokot hordtak el, és itt találtak egymástól 5-6 méterre sírokat. Egy sírt már korábban megleltek, abban zabla és kengyel volt a találók szerint, és két (?) kis bögre, amely összetörött. Lócsontok előkerüléséről senki sem tudott. Ennek az alkalmi homokbányának egy másik gödrében két csontváz volt egymás mellett, melyek mellől bronz karperec töredéke és bronzgyűrű került elő. Ezek a leletek dr. Balogh Jánoshoz kerültek. Sőregi János a helyszínen Sőregi János kéziratos naplója. 1939. Debreceni Egyetem, Egyetemi és Nemzeti Könyvtár. Kézirattár.
