Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)

Marton Tibor: Pattintott kőeszközök Mezőzomborról

lalásában Patay P. is a hunyadihalmi jellemzők meglétét/hiányát tartotta kronológiai sajátosságnak (Patay 1974, 61). így lehetőség nyílt a bodrogkeresztúri kultúra fiatalabb, B fázisának leválasztására. A kultúra idősebb, korai szakaszának főbb ismérveit is Patay P. írta le először a magyarhomorogi temető leletei kapcsán (Patay 1975, 233-239). A leletanyag bemutatása során felsorolt jellegzetességek, párhuzamok alapján nem kétséges, hogy a Mezőzomboron előkerült telepanyag a bodrogkeresztúri kultúra legidősebb, kialakulásban lévő fázisába sorolható. Számos kerámiatöredéken szembe tűnnek a tiszapolgári kultúra, és különösen a kisrétparti csoportjellemző formái, díszítései. Ezeken kívül olyan jegyek is felfedezhetők, amelyek jelen alakjukban őrzik a tiszapolgári kultúra formai sajátságait, de a klasszikus tiszapolgári leletek között nem fordulnak elő és nem tekinthetők a klasszikus bodrogkeresztúri kultúra formájának sem. Ide sorolom az apró, hegyes kétoldalt átfúrt bütyköket. Megfigyelhető a Ludanice-kultúra jellemzője is. Ugyanebben a korszakba tartoznak a magyarhamorogi temetőn kívül többek közt a Tiszavalk-Tetesen feltárt temető és telep egy részének (Patay 1978; Patay 1979), a hajdúszoboszlói (Patay 1961, 25-30: XII-XV. t) szerencs-hajdúréti (Patay 1956), tiszakeszi-fáykerti (Patay 1957), a pusztaistvánházi temetők egyes sírjai (Hillebrandt 1929, Taf. II 4, 6), stb. Nem véletlen, hogy a mezözombori leletek jó párhuzamait találtuk meg ezeken a lelőhelyeken. Mindezek alapján a mezözombori leletanyagot a bodrogkeresztúri kultúra legelejére, annak kialakuló fázisába, a Bodrogkeresztúr A-Balaton-Lasinja I-Ludanice horizontra helyezzük (Kalicz 1980, 51-52; Kalicz 1982, 7-8; M. Virág 1995, 91; Bánffy 1995, 180-181). ÖSSZEGZÉS A mezözombori ásatáson csak két, a körülmények miatt nem is teljesen feltárt telepobjektumból jutott napvilágra rézkori leletanyag. Ennek ellenére az ásatás értékes információkat nyújtott a bodrogkeresztúri kultúra legidősebb, A fázisa leletanyagának további megismeréséhez, leírásához. Nagyon fontos tény, hogy a leletek településobjektumokból kerültek elő. így adatokat nyertünk a kultúra településén előforduló kerámiatípusokról. A mezözombori leletanyag alátámasztja azt a megállapítást, hogy a temetőkben és telepeken előkerülő kerámia főbb vonalaiban nem különbözik egymástól (Patay 1974, 20-21). Ezen kívül újabb lelőhelyet sorolhatunk be a Kárpát-medence mindeddig meglehetősen csekély számban ismert középső-rézkori települései közé.

4 4 A rajzokat Homola Krisztina(l, 6, 11 t.), Marton Tibor (10. t.) és Nagy S. József (2-5, 7-9 t.) készítette, munkájukat ezúton is köszönöm. Szintén hálás köszönetemet szeretném kifejezni Dr. Horváth Ferencnek a dolgozat lektorálása során tett hasznos észrevételeiért. MARTON TIBOR PATTINTOTT KŐESZKÖZÖK MEZŐZOMBORBÓL A bodrogkeresztúri kultúra kőiparai régóta kuta- előmagkő, kortexes szilánk: 7 db tottak (Kaczanowska 1980; T. Dobosi 1968). A nyersanyagtöredék: 8 db kutatás sajátos aránytalansága azonban, hogy a szilánk, pattinték: 33 db kultúra temetőinek vizsgálata került előtérbe, a te- magkő (-töredék, -maradék): 6 db lepekről előkerült leletanyag jóval kisebb arányú. retusált szilánk: 1 db Mivel azonban a temetőkből (sírmellékletként) retusálatlan penge: 6 db előkerült lelettípusok összetételét tudatos váloga- sarlóbetét (retusálatlan penge): 3 db tás során határozták meg, nem biztos, hogy a kul- retusált penge: 1 db túra teljes kőiparáról megfelelő információt adnak retusált, bifaciális sarlóbetét: 1 db (Bácskay 1990, 59). Nem tartjuk tehát felesleges- meredeken retusált sarlóbetét: 1 db nek az előkerült leletanyag közzétételét. csonkított szilánk 1 db szilánkkaparó: 1 db Tételes típuslista: pengevakaró: 2 db Összesen: 71 db