Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)

Marton Tibor: Pattintott kőeszközök Mezőzomborról

A BODROGKERESZTÚRI KULTÚRA TELEPÜLÉSÉNEK NYOMAI MEZÓZOMBORON 65 TECHNOLÓGIAI, TIPOLÓGIAI MEGFIGYELÉSEK Első látásra is rögtön szembetűnik a leletanyag műhely jellege. Az előkészített nyersanyagdarabok, magkövek és szilánkok azonban kevés összefüggést mutatnak az itt talált típuseszközökkel. A magkövek közt egyetlen „szilánkmagkő" és szintén egy darab pengenegatívos töredék fordul elő. Jóval gyakoribbak a sok esetben vaskos, szinte már „középső paleolit" jellegű szilánkok. Egy esetben a szilánk homorú élét a - kopásnyomok tanúsága szerint - alkalmi vágóélként használták, egy kortexes obszidián szilánk pedig retusált „ad hoc" eszköz lehetett. A nagy méretű, vaskos szilánkokkal szemben a típuseszközök jó része kis méretű pengéken kialakított. A retusálatlan pengék között (10. t. 1-6) háromszögletű sarlófényes példányok is előfordulnak (10. t. 4-6). A sarlóbetétek speciális típusai közt egy meredeken retusált, ívelt élű, disztális végén kopott (10. t. 10) és egy bifaciális, felületi retusokkal megmunkált példány (10. t. 11) is előkerült. Leleteink közt élén retusált obszidián penge (10. t. 9), kortexes, meredeken retusált szilánkkaparó (10. t. 7) és egy felületi retusokkal megmunkált, disztális végén csonkított penge (10. t. 8) is szerepel. A típuslistát egy szabályos pengevakaró (10. t. 12) és egy hosszú pengén kialakított, proximális végén „nyelezés" jellegű meredek retussal ellátott vakaró egészíti ki (10. t. 13). A lelőhely nyersanyagbázisa alapvetően lokális jellegű: hidrokvarcitok, „kvarcporfirok" és obszidiánok alkotják (T. Bíró-Pálosi 1983, 1.

1.). Egyetlen, a korszakra mindenesetre általánosan jellemző távolsági import nyersanyag a már említett, alkalmi vágóélként használt „volhyniai" típusú kovaszilánk (T. Bíró-T. Dobosi 1991). A mezözombori leletanyag aránylag kis menynyisége miatt csak nehezen hasonlítható össze a reprezentatív mennyiségű leletanyagokkal, az öszszehasonlításra - telepről feltárt lévén - a tarnabodi anyag tűnik legalkalmasabbnak. A retusálatlan mikropengék pengevakarók és csonkított szilánk mindenesetre megtalálhatók mindkét leletanyagban (Csongrádiné Balogh 2000, 57). Különlegesnek számítanak azonban a hosszú pengevakaró és a bifaciális kidolgozású sarlóbetét. Ez utóbbi típus előkerült Gomolava II. rétegéből, az „eneolitikus humuszból" (Kaczanowska-Kozlowski 1987: Fig. 8, 14) ezenkívül a Bodrogkeresztúri-kultúránál némileg fiatalabb Retz-Kfepice típusú leletanyagokban (Medunová-Benesová 1986, Taf. 61) is ismert. IRODALOM BÁCSKA Y 1990. Bácskay E: A lengyeli kultúra pattintott kőeszközei a DK-Dunántúlon II. - The chipped stone industry of the Lengyel culture in south-east Transdanubia II. ComArchHung 1990, 59-66. BÁNFFY 1995. Bánffy, E.: South-West Transdanubia as a mediating area. On the cultural history of the early and middle chalcolithic, Anteus 22 (1995) 157-196. T.BÍRÓ-T.DOBOSI 1991. T.Bíró, K.-T.Dobosi, V.: LITHOTECA. The Comparative Raw Material Collection of the Hungarian National Museum. Catalogue. Budapest 1991. T. BÍRÓ-PÁLOSI 1983. T. Bíró K.-Pálosi M.: A pattintott kőeszközök nyersanyagának forrásai Magyarországon. A MÁFI évi jelentése az 1983-as évről. Budapest 1986, 407435. CS ALOGO VITS 1931. Csalogovits, J.: Die neu aufgedeckte neolithische Siedlung und das kupferzeitliche Gräberfeld von Kiskőrös. PZ 22 ( 1931 ) 102 115. CSONGRÁDINÉ BALOGH 2000. Csongrádiné Balogh É.: Rézkori pattintott kőeszközök a Magyar Nemzeti Múzeumban. ComArchHung 2000, 49-66. DIMITRIEVIC 1982. S. Dimitrievic: Zu einigen chronologischen Fragen des pannonischen Äneolithikums. Germania 60/2 (1982)425-458. T. DOBOSI 1968. T. Dobosi, V. Kupferzeitliche Silexgeräte aus Ungarn.AAC X. (1968) 271-285. HELLEBRANDT-PATAY 1977. Hellebrandt M Patay P.: Újabb rézkori temetők Dél-Borsodban. - Neuere Friedhöfe aus der Kupferzeit in Süd-Borsod. HOMÉ 17 (1977) 43-76. HILLEBRANDT 1929. Hillebrandt, J.: Das frühkupferzeitliche Gräberfeld von Pusztaistvánháza. ArchHung 4 (1929) KACZANOWSKA 1980. Kaczanowska, M.: Uwagi o surowcach, technice i typologii przemyslu krzemiennego kultury Bodrogkeresztúrsiej i grupy Laznany. AAC XX (1980), 19-56. KACZANOWSKA-KOZLOWSKI 1987. Kaczanowska, M.Kozlowski, J. K: Eneolithic stone industries from Gomolava. AAC XXVI (1987) 38-91 KALICZ 1966. Kalicz N.: Rézkori telep Tarnabodon. - A copper age settlement at Tamabod. ArchÉrt 93 (1966) 3-19. KALICZ 1980. Kalicz N.: Újabb adatok a hunyadihalmi csoport időrendjéhez. - Neue Beiträge zur Chronologie der kupferzeitlichen Hunyadihalom-Gruppe. SzMMÉ 197980 (1980) 43-62. KALICZ 1982. Kalicz N.: A Balaton-Lasinja kultúra történeti kérdései és fémleletei. - The historical problems of the Balaton-Lasinja culture and its metal finds. ArchÉrt 109 (1982) 3-17. KALICZ 1987-88. Kalicz N.: Kultúraváltozások a korai és középső rézkorban a Kárpát-medencében. - The oldest metal finds in southeastern Europe and Carpatian basin from the 6

lh to 5

th millenian BC. ArchÉrt 114-115. (1987 88) 3-15. KALICZ-KOÓS 2000. Kalicz N.-Koós J.: Újkökori arcos edények a Kárpát-medence északkeleti részéből. Neolitische Gesichtsgefäße im nordosten des Karpatenbeckens. HOMÉ 39 (2000) 15^14.