Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)

Kiss Viktória-Somogyi Krisztina: Újabb adatok a mészbetétes kerámia kultúrája telepeiről. Előzetes jelentés a Kaposvár, 61. út 1. lelőhely középső bronzkori településéről

A leletanyag további részét az említett kagylók, orsógombok és orsókarikák, hálónehezékek mel­lett az állatcsontok, illetve számos kőeszköz al­kotta. Utóbbiak között pattintott és csiszolt kőesz­közök, őrlőkövek voltak (feldolgozásukat Horváth Tünde végezte el - ld. a Függelékben). Az említett kőeszközök illetve a csonteszközök (csontárak, tűk), agancsbalták és -kapák (4. kép 1), illetve állatfog­ból készített ékszerek, amulettek (4. kép 2-3) annál is inkább fontosak, mivel a kultúra kő- és csont­eszközeiről - a feldolgozott telepleletek hiánya miatt - meglehetősen keveset tudunk. Jelentősek még a nagy számban előkerült patics és vakolatdarabok, amelyek az egykori házak meg­létét jelzik. Egy paticsfal-töredék (612. obj) eny­ves éger (Alnus Glutinosa) levelének lenyomatát őrizte meg (4. kép 4). 4 A kaposvári településnél kisebb, de hasonlóan szórtan elhelyezkedő gödrök által jelzett, egyréte­gű síktelepeket ismerünk a Dunántúl más részeiről is a kisapostagi kultúra és a mészbetétes kerámia kultúrája időszakából, bár többségük közöletlen (HONTI 1996, 47-49). Utóbbi kultúra kialakuló időszaka, vagyis a késő kisapostagi-korai mész­betétes fázis településre utaló szórványleleteit és hulladékgödreit figyelték meg Juta-Gagarin major, Kaposúj lak-Várhegy dülő, Lánycsók-Egettmalom dülő, Ordacsehi-Bugaszeg, Ordacsehi-Kis-töltés, Pá­ri-Altacker, Regöly-Füzfás, Szentlőrinc-Strandfür­dő lelőhelyeken (BANDI 1967, II. t. 1-3, III-IV. t., IX. t. 1; TORMA 1969a, 31, Taf. 10, 6, 9, 12; TORMA 1958-1968, 128, Taf. 19, 2; TORMA 1978, 21; HONTI-KISS 1996, 21, 25-26, VII. t. 1­7; HONTI et al. 2002, 15, 26). 5 Vörs-Tótok dombja körárokkal körülvett telepén, a klasszikus kisapostagi kultúra idejére tehető körárkon (vö. HONTI 1996, 47-48, 17. kép; KISS 2003, 148-149, 10. kép) kívül helyezkedtek el a késő kisapostagi-korai mészbeté­tes fázis gödrei - ebből az a következtetés vonható le, hogy a kisapostagi telep körárka ebben a ké­sőbbi időszakban már nem funkcionált. 6 A mész­betétes kerámia kultúrája kialakult (idősebb és fi­atalabb) időszakának telepeit számos lelőhelyen több-kevesebb gödör jelzi (Balatonmagyaród­Hídvégpuszta, Vörs-Battyáni-disznólegelő, Vörs-Pap­kert „C", Sávoly-Fekete-sziget; Ml: Ménfőcsanak­Szeles-dülő; M7: Ordacsehi-Kis-töltés, Ordacsehi­Major; M9: Tolna-Mözs III. lh.) (BONDÁR 1989; HONTI 1996,49; FIGLER 1996,10-11; BONDÁR­HONTI-KISS 2000, 94; KISS-KULCSÁR 2001, 26, 8. t. 4, 9. t. 1; HONTI et al. 2002, 26). Vörs­Kerékerdőn a kaposvárihoz hasonló mennyiségű, kb. 200 objektum sokkal sűrűbben, mindössze 2000 m 2-es területen helyezkedett el; többségük méhkas­alakú tárológödör (HONTI 1996, 49, 54; HONTI 1994b, 173-174, Abb. 1, Abb. 2. 1-4, Abb. 4. 11, Abb. 8). A korszak telepobjektumaiból (hulladék­vagy tárológödrök) származó leleteket közöltek még Decs-Városhely dűlőből, Lánycsókról, Lengyel­Sánchegyről, Pécs-Szabolcsról, Szakály-Téglaégető­ről, Szebény-Paperdőről, Turonyból (CSALOG 1942, 129, XIII. t. 1-14; BANDI 1972-73, 62-64; BÁN­DI-PETRES-MARÁZ 1979, 85-86; ECSEDY 1984, 96, 12-14. kép, 19-20. t., 21. t. 1-23, 25-29; WO­SINSKY 1904, 45, XXVIII. t. 1-6, 8-9, XXIX.t.l, 3-7; TORMA 1969b, 35-37, Taf. 12, 1-2, Taf. 18, 1). A mai Horvátország területén, a Karancs (Ka­ranac, HR) és Keskend (Kozarac-Ciglana, HR) kö­zötti téglagyár mellett nagyobb telepet tártak fel, amelyet a gödrök mellett helyenként egy méter vastag bronzkori kultúrréteg jelzett (SPAJIC 1956; SIMIC 2000, 130, T. 4, T. 5. 1/4). Lakóházra utaló nyom nagyon kevés van. A ké­ső kisapostagi-korai mészbetétes időszakban legtöbb adattal a Bandi G. által feltárt szentlőrinc­strandfürdői objektumból előkerült hatalmas (kb. 30-40 cm hosszú és 20 cm széles) paticsdarabok szolgálnak (BANDI 1967, 20-21; BÁNDI-PET­RES-MARÁZ 1979, 77, 79-80. o. kép). 7 Maga a téglalap alakú, 6 x 4,5 méteres, félig földbe mé­lyített gödör - amelyből a paticsok előkerültek ­inkább gazdasági épületként értelmezhető, mint lakóházként; a tapasztott agyag-omladék a környe­ző, felszínre épített házakból kerülhetett a gödörbe. Ugyanez mondható el a Balatonlelle-Rádpuszta-Te­metőalja-dűlőn előkerült, 5 x 3,5 m nagyságú, le­kerekített sarkú téglalap alakú gödörről, amelyből szintén a késő kisapostagi-korai mészbetétes fázis 4 A meghatározásért Juhász Magdolnának (Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár) és Bajzáth Juditnak (Természettudományi Múzeum, Budapest) tartozunk köszönettel. 5 Lánycsók-Égettmalom dűlőben a kisapostagi leletek (ECSEDY 1977, 119, Pl. 8-12) mellett késő kisapostagi-korai mészbetétes korú kerámia is előkerült (utóbbiak: JPM ltsz. Ő 75.4.1-34). 6 1984, 1989: Honti Szilvia, 1996-1998: Kiss Viktória ásatása. Ezúton is szeretnénk megköszönni Honti Szilviának a Vörs-Tótok dombi lelőhely általa feltárt adatainak közlésre engedélyezését. 7 A publikáció fotótáblái sajnos nem érzékeltetik az említett pa­ticsfal-töredékek méretét, de a pécsi Janus Pannonius Múzeum állandó kiállításán megtekinthetők az omladék-darabok. A tele­pet a kisapostagi kultúra 2. fázisának végétől (ld. BANDI 1967, I.t. 1, 5, 7-8) a déli mészbetétes kerámia idősebb fázisának kiala­kulásáig használhatták (BANDI 1967, II.t.4). A szentlőrinci épület rekonstrukciójának szerkezeti kritikájáról Id. V. VADÁSZ 2001, 23, 35. j.

Next

/
Thumbnails
Contents