Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)

Tóth Katalin: A Makó-Kosihy-Caka kultúra településeiről

TÓTH KATALIN A MAKÓ-KOSIHY-CAKA-KULTÚRA TELEPÜLÉSEIRŐL A következőkben a Makó-Kosihy-Caka-kultúra településeiről való ismereteinket szeretném bővíteni néhány újabb Csongrád megyei feltárás tapasztalatai alapján. A hangsúlyt a települések szerkezetére, a településrészleteken előkerült objektum típusokra és a korszak településkutatásának gyakorlati problémáira helyezem. Általánosan elfogadott vélemény, hogy a népesség települései sem intenzív megtelepedésre, sem sürün lakottságra nem utalnak, a kultúra emlékanyagát szinte kizárólag gödrökből ismerjük (Csányi 1996, 52). Vitathatatlan, hogy a népesség eddig ismert és közölt településeinek egy részére az jellemző, hogy a településjelenségek száma igen alacsony, gyakran viszonylag nagy feltárt felületen is mindössze néhány - általában 1-5 - gödör kerül elő.

1 Valószínű, hogy ezek a telepek inkább átmeneti, alkalmi szálláshelyek voltak, nem hosszabb ideig tartó megtelepülésre szolgáló lakóhelyek (Csányi 1996, 53; Szathmári 1999, 69). A telepjelenségek „szórványos" voltát azzal magyarázzák, hogy a népesség nagyállattartó életmódjával összefüggésben - gyakori és gyors helyváltoztatásra rendezkedett be (Ecsedy 1995, 18; Csányi 1996, 56). Azonban úgy gondolom, hogy mindenképpen jogos a közelmúltban Csányi Marietta majd Szathmári Ildikó által felvetett kérdés, miszerint a telepjelenségek ilyen nagy fokú „szórványos" volta a kultúrára mindenütt jellemző sajátosság-e, vagy csak bizonyos földrajzi területekre szűkíthető jellegzetesség (Csányi 1996, 53; Szathmári 1999, 69). Legutóbb Szathmári Ildikó foglalkozott részletesen a témával (Szathmári 1999; Szathmári 1999a), az alábbiakban az általa felvetettekhez szeretnék kapcsolódni, újabb adatok bemutatásával. A kiindulópont, hogy - noha egyelőre viszonylag ritkán 1 így például Szeghalom-Kömycn több mint 5000 nr-es felületen egy gödör (SZÉNÁSZKY 1988, 152), Gyomaendrődön 700 m

2-es felületen szintén egy gödör (BONDÁR 1999, 47), Tiszakürt-Homoki-szölő lelőhelyen több hektárnyi felületen 5 gödör (CSÁNYI 1996, 52) került elő. Jánosszállás, Katona-parton is viszonylag nagy területen folyt a feltárás, itt 5 kora bronzkori gödröt (KÜRTI 1974, 37), Kompolt-Kistéren szintén nagy felületen egy gödröt és két temetkezést találtak (GOGÂLTAN 1999, 171). - a Makó-Kosihy-Caka-kultúrában is előfordulnak olyan települések, amelyeken a feltárt településjelenségek száma magasabb a „szokásosnál." A néhány gödörből álló átmeneti szálláshelyek mellett számolnunk kell a kultúra „intenzívebb" településeivel is." A népesség helyenként - valószínűleg a kedvező földrajzi környezet hatására - viszonylag hosszabb ideig tartó egy helyben tartózkodásra rendezkedett be. A régebbről ismert feltárások közül ide sorolhatjuk a Kalicz-Schreiber Rózsa által Budapest-Aranyhegyi úton (Kalicz-Schreiber 1994), a Gazdapusztai Gyula által Csongrád-Saroktanyán (Gazdapusztai 1966), a Kalicz Nándor által Tarnabod-Berekalján (Kalicz 1998), valamint a Patay Pál által TiszalúcSarkadon feltárt településrészletet (Szathmári 1999). Csongrád-Vidrcszi

get jelentőségét mutatja a kultúrában máig egyedülálló ház (Kalicz 1984, 95, Taf. XXIII. 1). A kutatás a kultúrához sorolja a Csalog József által Kiskányán feltárt településrészletet is (Kalicz 1968, 80; Kalicz 1984, 95), mely földbe mélyített, tűzhelyes épületeivel és külső kemencéjével mindenképpen az „intenzívebb" településrészletek közé tartozik (Csalog 1941 ).

3 Szlovákia területéről a Caka/Cseke (Tocik-Paulík 1960; Vladár 1962; Vladár 1966, 255-256), Nővé Zámky/Érsekújvár (Vladár 1966, 258) és Bajc/Bajcs lelőhelyen (Vladár 1966,254) feltárt településrészleteket sorolhatjuk ide.

4 2 Az intenzív jelzőt természetesen viszonylagosan, a Makó-Kosihy-Caka-kultúra vonatkozásában értem, amelynek eddigi legnagyobb közölt hazai településrészletéröl, Tiszalúc-Sarkadról 20 gödröt ismerünk (SZATHMÁRI 1999). 3 Véleményem szerint nem egyértelmű, hogy a lelőhely a Makó Kosihy-Caka-kultúrához tartozik. Ecsedy István már 1979-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a bemutatott leletek jó részének párhuzamait a Somogyvár-Vinkovci-kultúra telepein is megtaláljuk. Úgy vélte, hogy Kiskánya további kutatása során számolhatunk a SomogyvárVinkovci-kultúra jellegzetes típusainak előkerülésével (ECSEDY 1979, 108). Ezt a csípett díszítésű házikerámia jelenléte is megerősíti a kiskányai anyagban (CSALOG 1941, V. t. 6), ez ugyanis a Makó Kosihy-Caka-kultúrában nem fordul elő, a Somogyvár-Vinkovcikultúrában viszont gyakran (BANDI 1980,4. kép 6, 7). 4 Utóbbi 32 objektumával a kultúra eddig ismert legnagyobb - sajnos közöletlen - településrészlete. J. Vladár felhívta a figyelmet arra, hogy a lelőhelyen nem folyt ugyan igazi leletmentés, az objeknimokról nem állnak rendelkezésre közelebbi adatok, de a J. Turbac által megmentett leletek zárt együttesekből származnak (VLADÁR 1966, 254).