Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)

Tóth Katalin: A Makó-Kosihy-Caka kultúra településeiről

Az utóbbi évek túlnyomórészt útépítésekhez kapcsolódó nagy felületű hazai feltárásai tovább gyarapították az „intenzívebb" településrészletek számát. Győr-Sopron megyében az Ml autópálya földmunkáihoz kapcsolódóan Figler András Táp-Borbapusztán 13 gödröt (Figler 1994), Abda-Hármasok lelőhelyen pedig néhány gödröt és egy lakóházat tárt fel (Figler 1996). Borsod megyében az M3 autópálya nyomvonalán Koós Judit leletmentésén Oszlár-Nyárfaszögön 20 gödör (Koós 1998; Koós 1999), Mezőkeresztes és Gelej között Wolf Mária leletmentésén 8-10 gödör került elő.

5 Valószínűleg a népesség „intenzívebb" településrészletei közé tartozik a Vecsés 56. lelőhelyen (Ferihegy-dűlő) 1998-ban feltárt településrészlet is (Dinnyés 2001, 77).

6 A továbbiakban röviden bemutatom a népesség 3 olyan településrészletét, melyeket az elmúlt években tártunk fel Csongrád megyében. 1. CSONGRÁD-SERTÉSTELEP (Tóth 2001; Tóth 2001a) Csongrád határában a Héjjá István tulajdonában lévő sertéstelepen egy új sertésól építésének földmunkáihoz kapcsolódóan végeztünk leletmentést 1998. május 4. és 10. között. A lelőhely Csongrádtól DNy-ra 5 km-re található (1. kép), a Csongrádot és Felgyőt összekötő műúttól közvetlenül Ny-ra, a Vidre-ér K-i magaspartján, egy környezetéből jelentősen kiemelkedő dombháton. A leletmentés során 600 nr-es felületen („A" felület) késő 1. kép. A 3 bemutatott Csongrád megyei lelőhely földrajzi elhelyezkedése. 1. Csongrád-Sertéstelep; 2. Szeged-Kiskundorozsma-Nagy szék I. (M5 26/68. Nr. 33. lelőhely); 3. SzegedKiskundorozsma-Subasa (M5 26/73. Nr. 35. lelőhely) 5 Az adatot Szathmári Ildikó közölte, az ásató szóbeli információjára hivatkozva (SZATHMÁRI 1999, 69). 6 A településrészletröl csak említés szintjén tudunk. A lelőhelyen egy vízelvezető csatorna építése során 30 gödör került elő, melyek többsége az ásató szerint a Makó-Kosihy-Caka-kultúra egykori településrészletéhez tartozik (DINNYÉS 2001, 77), bronzkori és Árpád-kori településjelenségek mellett a Makó-Kosihy-Caka-kultúra 7 gödrét - 4., 6., 8., 10., 14., 15. és 18. objektum - tártuk fel (2. kép 1). Az általunk megkutatott felület DK-i végétől közvetlenül DK-re 1998. július 8. és 15. között B. Nagy Katalin és V. Szabó Gábor végzett leletmentést. A szintén körülbelül 600 m

2-es felületen („B" felület) újabb két kora bronzkori gödör - a B 10. és B 11. számú - került elő (2. kép 2).

7 Valamennyi feltárt kora bronzkori objektum gödör volt. A „B" felületen előkerült ugyan egy cölöpszerkezetes épület részlete, ennek keltezése azonban bizonytalan, a késő bronzkori telephez is tartozhatott. A gödrök zöme valószínűleg élelemtároló gödör volt, eredeti funkciójuk elvesztése után hulladékgödrökként használták őket. Enyhén vagy erősebben kiöblösödő, az aljuk felé szélesedő, függőleges vagy az aljuk felé lejtősen szűkülő oldalúak, egyenes aljjal. A 6. számú gödör felső részének betöltése apró paticsos volt, nagyobb paticsdarabok és egy egyik oldalán egyenesre simított tapasztásdarab is előkerült belőle. Valószínűleg egy kemence vagy épület omladékának egy részét dobták bele. A 4. számú gödör eredeti funkciója kérdéses. Utólag ezt is hulladékgödörként használták, de formája és réteges betöltése alapján elképzelhető, hogy eredetileg kút lehetett. Annak ellenére, hogy nem teljesen feltárt, méreteivel is kiemelkedik a többi gödör közül, feltárt részének átm.: 210 x 184 cm, m.: 100 cm.

8 Külön említést érdemel a 14. számú kiöblösödő oldalú, egyenes aljú, réteges betöltésű gödör, melynek ÉNy-i szélénél, a betöltés felső részében egy 2-3 éves gyermek csontváza került elő.

9 A településgödörben feltárt gyermekcsontváz tudomásom szerint jelenleg analógia nélkül áll a kultúra területén. A gödörről elképzelhető, hogy áldozati funkciója lehetett. A kora bronzkori gödrök közül 6 a feltárt terület ÉK-i negyedében helyezkedett el, egymáshoz viszonylag közel. Egymástól való távolságuk 1 és 6 méter között változott. A 18. számú gödör ezektől elkülönülten, tőlük körülbelül 18 méterre, a terület DK-i felében került elő (2. kép 1). Ettől megközelítőleg 30 méter távolságra tárták fel a „B" felületen a BIO. és Bll. gödröt (2. kép 2). A két egymástól legmesszebbre lévő kora bronzkori gödör közötti távolság 85 méter. Hangsúlyozom azonban, hogy ezek a gödrök valószínűleg nem a 7 A lelőhelyen feltárt késő bronzkori leletanyag feldolgozását V. Szabó Gábor végzi (SZABÓ 1999, 67). 8 Az objektum a K-i szelvényfal alá nyúlt, így a régészeti feltárással párhuzamosan folyó zsaluzási munkálatok miatt nem tudtunk rábontani. 9 A kormeghatározást Marcsik Antónia végezte, adatát ezúton is köszönöm.