Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)

Csengeri Piroska: Adatok a Cserehát őskori településtörténetéhez

CSENGERI PIROSKA ADATOK A CSEREHÁT ŐSKORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉHEZ A CSEREHÁT FÖLDRAJZI VISZONYAIRÓL A Cserehát az Északi-középhegység dombsági területe, melyet minden irányból folyóvölgyek határolnak: É-on a Rakacai-völgymedence, K-en a Hernád völgye, D-en és DNy-on a Sajó, Ny-on pedig a Bódva völgye. Vízrajzilag sziget jellegű vidék. A pleisztocén elején északon a Kanyapta-medence kialakulása elvágta a kárpáti hegységkerettől - azóta a vízfolyások a térségig nem jutnak el (Szabó 1978). Keletről, délről és nyugatról az említett határoló keretvölgyek vezetik el az érkező vizeket, és a dombságnak földalatti vízutánpótlása sincsen (Szabó 1998a; uő. 1998b). A Cserehát vízkészlete tehát lényegében a csapadékból származik, ami jelenleg közepes menynyiségü (550-660 mm/év). A talajvíz igen mélyen található a területen, ráadásul a dombvidéket felépítő üledékek, üledékes kőzetek nagy része rossz, esetleg közepes vízadó képességű. A Csereháton ma nincsenek állandó vízfolyások, völgyei nagy részén még időszakosak sem, a létező vízfolyások pedig kevés vizet szállítanak. A táj vízrajzi adottságai tehát igen rosszak (Szabó 1998a; uő. 1998b). Miután a Magyar Nemzeti Múzeum (a továbbiakban MNM) Régészeti Adattárában a 47 mai csereháti település határából mindössze 6 őskori lelőhelyre vonatkozó adatot találtunk, úgy gondoltuk, hogy ez összefügg a kedvezőtlen természeti adottságokkal. Az őskor bizonyos időszakaiban azonban a dombság vízrajzi viszonyai kedvezőbbek lehettek a maiaknál. A jelenlegi kutatási eredmények alapján ilyen periódusnak tűnik az atlanti klímafázis első fele (korai neolitikum) és első harmadának vége (késői neolitikum), a szubboreális fázis egyes szakaszai (késő rézkor, középső bronzkor, késő bronzkor egy része, kora vaskor), valamint a szubatlantikum egy része (késő vaskor, annak végét kivéve; Horváth 2000, további irodalommal).

1 Ezek1 Az ún. „Arvicola humiditás-görbe" segítségével Kordos L. a kárpát-medencei holocén folyamán 8.500-7.000 B.P., ill. 4.0002.000 B.P. között állapított meg csapadék maximumot, 5.000ben a csapadékosabb időszakokban a mainál magasabb talajvízszinttel számolhatunk. A csereháti őskori települések lakói azonban valószínűleg a kevésbé csapadékos időszakok kedvezőtlenebb vízrajzi körülményei között is meg tudták oldani a vízszerzést, amit az bizonyít, hogy az 1990-es évek kezdetéig egyetlen község sem vezetékes hálózatról, külső forrásból kapta az ivóvizet (Marosi-Somogyi 1990, 967, ill. 971). A CSEREHÁT EDDIG MEGISMERT ŐSKORI LELŐHELYEIRŐL A miskolci Herman Ottó Múzeum (a továbbiakban HOM) adattári és leltárkönyvi adatainak, valamint éves ásatási jelentéseinek és a területet is érintő összefoglaló jellegű régészeti publikációknak az áttekintése után egyre több őskori lelőhely vált számomra ismertté a Cserehát területéről. Megjegyzendő továbbá, hogy a vidék földrajzilag és geológiailag alig kutatott, faunája szintén kevéssé ismert, így az őskori lelőhelyek kis száma egyértelműen a régészeti kutatás hiányosságának tartható. Az alábbiakban ismertetett adatok a MNM Régészeti Adattárából, a HOM Régészeti Adattárából, a HOM éves ásatási jelentéseiből, a HOM leltárkönyveiből, valamint az irodalomjegyzékben feltüntetett publikációkból származnak. Az adatok egyelőre „irodalmi jellegűek", nem a leletek személyes megfigyelésén alapulnak. A Cserehát 47 mai települése közül 20 község határából semmilyen őskori lelőhelyre vonatkozó adatunk nincsen.

2 A többi 27 településről ismert szórványanyag' kor szerinti megoszlása a következő: 4.000 B.P., valamint 1.500-1.000 B.P. között pedig csapadék minimumot az évi csapadékmennyiségben (KORDOS 1977, 227). 2 A Cserehát területének a geográfiai irodalomban létezik egy tágabb és egy szűkebb értelmezése (ld. SZABÓ 1978; uő. 1998a). Mi a Magyarország kistájainak kataszterében a Nyugati, ill. a Keleti Csereháthoz sorolt településeket vettük vizsgálat alá (ld. MAROSI-SOMOGYI 1990, 965-972). 3 Itt nem ásatásból származó anyagot jelent.