Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)
Csengeri Piroska: Adatok a Cserehát őskori településtörténetéhez
- őskor megjelöléssel 5 lelőhely, - a paleolitikum időszakából 2, - neolitikum megjelöléssel 12, valamint az AVK-ból további 1, a bükki kultúra idejéből pedig 4 lelőhely, - a rézkor időszakából 1, a badeni kultúra idejéből pedig további 2 lelőhely, - közelebbi meghatározás nélkül a bronzkorból 5, továbbá a bodrogszerdahelyi csoport idejéből 1 lelőhely, valamint 8 lelőhelyről bronzlelet, 1 helyről aranylelet, 1 lelőhelyről bronzkori sírlelet, 1 helyről pedig bronzkori temető részlete, - vaskor megjelöléssel 2 szórványlelet, a szkíta időszakból további 1 temetőrészlet, a kelta korból pedig 1 szórványlelet ismert 4 A dombság területén végzett ásatások és egy mai település határát érintő terepbejárások adatai a felsorolásban nem szerepelnek, ezek a következőkben kerülnek ismertetésre. Mindössze 6, a Csereháton végzett őskori lelőhelyet érintő ásatásról tudunk. A múlt század végén Csorna József kutatott a „monaji halmon" (Csorna 1887), amely temetkezéseket, valamint a kelta korra datálható telepleleteket rejtett magában (Hunyady 1957, 177). 1940-ben Bálint Alajos „bükki lakótelep" részletét tárta fel Szemerén a Pallavicini-birtokon (Bálint 1942, 83; az anyagot ma a kassai múzeumban őrzik, Korek-Patay 1958, 29). 1943-ban Pusztaradványban szintén egy „bükki lakótelepet" ásatott meg a Kassai Múzeum. 5 1964-ben Kemenczei Tibor Detek-Agyagos lelőhelyen a pilinyi kultúra bárcai csoportjának urnasíros temetőrészletét tárta fel (K. Végh-Kemenczei 1965). A XX. század elején Márton Lajos, 1979-ben pedig Simán Katalin vezetésével folytak kutatások (1978ban és 1981-ben helyszíni szemle) AlsóvadászVárdombon, amelyek során egy többrétegű bronzkori település részletét hozták felszínre az ottományi és késő hatvani időszakokból (Simán 1979; uő. 1980; Lovász-L. Wolf-S. Koós 1982). 1982 és 1984 között pedig Koós Judit és Losits Ferenc végzett ásatást Felsővadász- Várdombon, ahol a bükki kultúra, a hunyadihalmi csoport, a badeni kultúra, il4 Egy lelőhelyen természetesen nem minden esetben csak egy korszak leletei fordultak elő. A Cserehát területén több kisebb terepbejárást is végeztek, amelyek adatai szerepelnek a fenti felsorolásban. A munkákat 1978 és 1984 között Wolf Mária és Simán Katalin folytatták, akik középkori falvak lokalizálását végezték, valamint 1993-ban Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén, akik középkori várak után kutattak. Mindkét esetben őskori leleteket, lelőhelyeket is találtak a kutatók. 5 MNM Adattára, 67.P.II. dokumentum hivatkozása az ásatásra. letve a hatvani és füzesabonyi kultúrák időszakából tártak fel településmaradványokat (Koós 1983; uő. 1984; uő. 1985; uő. 1986a; uő. 1986b). Egy mai település, Fancsal község határa tekinthető többé-kevésbé bej árinak, ahol az 1940-es években egy lelkes helybeli tanító, Pócsi István a tanítványaival gyűjtött leleteket, majd ezek előkerülési helyének ellenőrzésére 1952-ben Megay Géza folytatott terepbejárást, 6 1978-ban pedig Wolf Mária kutatott a területen. 7 Ezen alkalmakkor a falu határában: - legalább 26 helyről gyűjtöttek közelebbi megjelölés nélküli neolitikus telepanyagot, 9 helyről pedig a késői AVK, a tiszadobi csoport, illetve a bükki kultúra idejéből származó leleteket, - 1 helyről szórványos rézkori anyag, további 1 helyről pedig a bodrogkeresztúri kultúra anyaga, - 13 helyről bronzkori kerámiaanyag, - 1 helyről vaskori szórványok, 3 helyről a Kyjatice-kultúra szórványanyaga, 2 helyről pedig kelta leletek kerültek elő. Ez legalább 42 ismert lelőhelyet jelent Fancsal község környékén (egyes helyeken több korszak emlékei is megtalálhatóak voltak). Lehetséges azonban, hogy bizonyos különböző megjelölések azonos lelőhelyeket takarnak, a számadatok így nem feltétlenül pontosak. A fenti összesítésekből kitűnik, hogy a neolitikum kezdetétől a korai és késő neolitikum, a kora rézkor, valamint a preszkíta kor időszakát kivéve amely periódusokban jelenleg nem feltételezik őskori népességek megtelepedését az Északi-középhegység belsejében -, eltérő számban bár, de valamennyi korszakból ismerünk leleteket. A 20 mai település, amelyek határából nem állnak rendelkezésünkre őskori lelőhelyekre vonatkozó adatok azonban azt is mutatja, hogy vár még feladat a régészeti kutatásra ezen a vidéken. FELSŐVADÁSZ-VÁRDOMB - EGY ŐSKORI LELŐHELY A NYUGATI CSEREHÁTBAN Felsővadász D-i határában, a Vadász-patak partján húzódik az ÉK-DNy-i irányú, 160-184 m tszf. magasságú 8 Várdomb nevü dombhát, amely homok6 HOM Adattár: 731-1969; 732-1969; 733-1969. 7 HOM Adattár: 1395-1978. 8 Sándorfi Gy. 1983-as felmérése alapján.
