Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)

Horváth Tünde: Előzetes jelentés a Kaposvár, 61. út 1. lelőhely középső bronzkori településének kőanyagáról

- Ltsz: 98.101.419.1.: 419. objektum, gödör, mészbetétes edények kultúrája. Leírás: trapéz alakú, meglehetősen kopott felületű kőbalta, lapjai domborúak, éle kopott, ép vésőéi, középtájon alul és felül az oldaléleken befogástól származó homorú kikopás, nyersanyag: palás kőzet?. M.: 49x35x14 mm (2. kép 2). - Ltsz: 98.101.622.1.: 622. objektum, gödör, mészbetétes kerámia kultúrája. Leírás: trapéz alakú kőbalta, alsó, ép lapja sír, felső lapja törött, munkaéle vésőéi, sérült, törött. M.: 74x44x12 mm (2. kép 3). - Ltsz: 98.101.673.1.: 673. objektum, gödör, mészbetétes kerámia kultúrája. Leírás: átfúrt, nyéllyuknál törött kőbalta töredék, munkaéle vésőéi, a nyélre merőlegesen álló fejszééi, erősen kopott, majdnem 11 mm vastagságúra, a nyéllyuk tölcséres, oldalélei magasak, a felső és az alsó oldallapok sérültek, töröttek foltokban, kopásnyomokkal, nyersanyag: zöldpala?. M.: 38x48x46 mm (2. kép 5). - Ltsz: 98.101.518.3.: 518. objektum, méhkas alakú gödör, mészbetétes kerámia kultúrája. Leírás: átfúrt kőbalta nyéllyuknál törött töredéke a munkáéi felől, a munkáéi vésőéi, a nyélre merőlegesen álló fejszééi, erősen kopott: mintegy 4 mm vastagságú, alul törött, csorba, a nyéllyuk tölcséres, az oldalélek közepesen magasak, az alsó és felső lapok pereme középen vájatszerüen homorúi a befogástól, igen szépen polírozott, nyersanyag: zöldpala?. M.: 69x40x35 mm (2. kép 4). Orlőszerszámok - Ltsz: 98.101.715.157.: 715. objektum, méhkas alakú gödör, mészbetétes kerámia kultúrája. Leírás: korong alakú lapos marokkő, oldalperemének egy része sérült, törött, a két sima oldal kis pontokban kopott, oldalperemein ütéstől származó sérülések. M.: 69x60x31 mm. - Ltsz. 98.101.534.1.: 534. objektum, gödör, mészbetétes kerámia kultúrája. Leírás: őrlőkő töredéke, mindkét lapján munkafelülettel, amelyek simák, teknősre kopottak, az eszköz durván kialakított, nyersanyag: vörös homokkő, finom szemcsés. M.: 136x109x59 mm. - Ltsz: 98.101.774.1.: 774. objektum, méhkas alakú gödör, mészbetétes kerámia kultúrája. Lapos oldaltöredék, munkafelülete simára kopott, fényes, csiszolókőből?, nyersanyag: finom szemcsés vörös homokkő. M.: 83x77x37 mm. - Ltsz. 98.101.334.14.: 334. objektuiTi, gödör, mészbetétes kerámia kultúrája. Leírás: peremes őr109 lőlap-edény, alsó része törött. A munkafelület (őrlőfelület) erősen teknős, ovális, markáns piros festéknyomokkal a pórusokban. Az ép felső peremen erősen vastag rácementálódott anyag maradványai. A piros folt közepe táján üregszem kerek kikopás. Nyersanyaga finom szemcsés, lilás-rózsaszín, gránitszerüen kemény fmomkonglomerátum, Mecsek környéki?, az eszköz finoman kidolgozott, csiszolt. M.: 375x170x30 mm (2. kép 6). Egyéb - Ltsz: 98.101.327.1.: 327. objektum, gödör, mészbetétes kerámia kultúrája. Leírás: kova?-kavics darab. ÉRTÉKELÉS Összesen 19 kőből készült leletet vizsgáltam meg, köztük pattintással és csiszolással kialakított eszközöket. A lelőhely teljes kőanyagát tekintve, az azonosított objektumokból származó leletanyag szerint a kőből készült eszközök szinte kizárólag a középső bronzkori mészbetétes kerámia kultúrája hagyatékából kerültek elő. A pattintással kialakított eszközök nyolc darabot tettek ki, nyersanyagukat nézve dunántúli radiolarit-változatokkal és szürke, anyagában fekete pettyes kovával (sümegi vagy teveli?), amelyek a vizsgált mészbetétes népesség saját területén található bányákból származnak, nem túl messzire a lelőhelytől. Típusukat tekintve három penge, köztük egy pengén kialakított vakaró, egy magkőmaradék, háromszögletű szilánkok és szilánkgerezdek fordultak elő. A magas előlapú, háromszögletű szilánkok distalis végén és oldalélein látható kopásnyomok arra utalnak, hogy hegyként voltak használatban. A pengék oldalélei is ad hoc vágóélként szolgáltak. Az eszközök sérülései erőteljes és esetleg hosszú életű használatra utalhatnak. Az eszközkészlet -, bár kis száma alaposabb statisztikai értékelést és következtetést nem tesz lehetővé -, mégis szempontokkal szolgál a mészbetétes edények népének középső bronzkori, jelenleg szinte teljesen ismeretlen eszközkészletével kapcsolatban. Körülbelül hasonló arányban fordulnak elő a penge és szilánk-kiindulási formák, sőt, eszközöket alakíthattak ki magköveken is, amely a bronzkorra jellemző technológiai vonás. A pengeformák a nagyrévi és vatyai kultúrától eltérő, magasabb arányú felhasználása megfelel az itt előkerült nyersanyagtípusok jó minőségétől elvárható színvonalnak.