Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)
Horváth Tünde: Előzetes jelentés a Kaposvár, 61. út 1. lelőhely középső bronzkori településének kőanyagáról
A feltárt település viszonylagos nagysága és hosszú élete és az előkerült kőeszközök kis száma közötti viszony arra enged következtetni, hogy valóban nem a kőből készült eszközök alkothatták e népcsoport használati eszközeinek nagy hányadát. A pattintott kőeszközök között hiányoznak a hasonló korú nagyrévi és vatyai kultúrában jellegzetes fűrészek, amelyek a gabonafeldolgozás során játszottak fontos szerepet. A hajlott pengék és a miniatűr méretű formák a technológiai fogásokról árulkodnak. A kaposvári telepen előkerült kisszámú pattintott eszköz inkább a vadászattal és az azzal kapcsolatos termékek feldolgozásával hozható összefüggésbe. A csiszolt kőeszközök között hat db balta, két marokkő, egy őrlőlap és egy csiszolókő található. A balták között három trapéz alakú, átfúratlan példány, az egyik ép vésőéllel, de már miniatűr méretűre kopott, végsőkig használt darab; a másik kettő pedig kisméretű, erősen sérült példányok. Ezen kívül két nyél lyuknál törött, egykor vésőélű, de mindkét esetben nagyon erősen elkopott fejsze került még elő. Az őrlés egykori eszközeit két lapos, korong alakú, ütésnyomokat viselő marokkő és egy peremes kiképzésű lapos őrlőlap-őrlőedény képviseli, amely belül, az őrlőfelületén markáns piros festéknyomokat visel, középtájt pedig mechanikai behatástól származó üreg látható. A telepen más objektumból került elő okkerrög is (419. objektum). A festékanyag felhasználásának módja a régészeti leletanyagból nem olvasható ki. A peremes, lapos őrlőedény-őrlőlap meglehetősen ritka forma a hazai őskori leletanyagban. Jelenleg hasonló korú leletet a vatyai kultúra anyagából Dunaújváros-Kosziderpadlásról (szintén piros festéknyomokkal!) és Nagykőrös-Földvárról, 22 későbbről Bakonyszentkirály-Zöröhegy II-ről (BDHaA időszak: Nováki 1979, 103) ismerünk. Az ilyen jellegű őrlőkő-kiképzés feltehetően értékes, ritka nyersanyagok őrlésének megnyilvánulása (esetünkben a piros-vörös árnyalatú okker). A kőeszközökön még nem történt nyersanyagvizsgálat, a helyenként feltüntetett és kérdőjellel jelölt nyersanyagok csak a szabad szemmel való vizsgálat során nyert értesüléseket tükrözik, amelyek még jelentősen átalakulhatnak a pontos, hiteles természettudományos vizsgálatok során. Ennek ellenére a pattintott kőeszközök nyersanyagaiként a lelőhelytől viszonylag nem túl távoli fekvésű, jó minőségű radiolarit és kova-származékok, a csiszolt balták esetében feltehetően áthalmozott, hordalékból gyűjtött, valamint az Alpok előteréből származó metamorfltok valószínűsíthetők, az őrlőkő esetében pedig talán a Mecsek felől érkező homokkőváltozattal számolhatunk. A leletanyag kis mennyiségben is nagy jelentősége, hogy hasonló korú és kultúrájú lelőhelyről (sem településről, sem pedig temetőből) eddig még nem dolgoztak fel kőből készült leleteket, így a mészbetétes kerámia kultúrája kőeszköz-felhasználásáról most elsőként szerezhettünk értesüléseket. Összevetése az általam tanulmányozott középső bronzkori vatyai kultúra lelőhelyeiről, elsősorban településeiről származó kőanyaggal, rendkívül értékes és fontos kiegészítő információt szolgáltat. 23 IRODALOM NOVÁKI 1979. Nováki Gy.: Őskori és középkori várak a bakonyi Cuha-völgyben. (Vorgeschichtliche und mittelalterliche Erdfesten im Cuha-Tal im Bakonywald.) VMMK 14 (1979)75-123. 22 Dunaújváros-Kosziderpadlás: intercisa Múzeum, 53.2.126.; Nagykőrös-Földvárról: tálkaszerü, Nagykörös, Arany János Múzeum, 64.893. 23 A készülő doktori disszertáció címe: Farkas-Pető A.-Horváth T.: A vatyai kultúra településeiről származó kőeszközök komplex petrográfiai és régészeti feldolgozása. HORVÁTH TÜNDE MTA RÉGÉSZETI INTÉZETE 1014 BUDAPEST, ÚRIU. 49.
