Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Domboróczki László: Településszerkezeti sajátosságok a középső neolitikum időszakából, Heves megye területéről

és a leletanyag hasonlóságán túl, talán az építéstechnika is jobban összevethető lenne a gubakúti adatokkal. Gubakúton szinte minden két gödör közötti zónában található egy ház. A házak azonban nem pontosan a gödrök között, hanem azoktól kissé Kre, vagy Ny-ra húzódnak, ezáltal a gödrök közötti terület csaknem minden esetben szabadon maradt. Sajnos nem tudtuk minden esetben kipróbálni, hogy a gödörsorok mindkét oldalán megtalálhatók-e a házmaradványok, ezért az a következtetés, hogy az egyes gödörsorok esetében, többnyire csak a gödörsor egyik oldalán húzódhattak a házak, kissé talán erőltetettnek tűnhet. Erre a kérdésre már az ásatás során is választ kerestem, és a két középső felszínt, a gödörsorok mindkét oldalán egyenletesen bővítettem K-i és Ny-i irányban. Mindezt addig folytattam, míg az egyik oldalon fel nem tűntek a cölöplyukak, a másik oldalon pedig már nem láttam értelmét a további humuszolásnak (3. tábla). A K-i 2. gödörsor esetében már csak az egyik irányt vizsgáltam. A logikus magyarázatnak azt tartottam, hogy mivel egy folyómedret találtunk a Ny-i és K-i két-két gödörsor között, és nagy valószínűséggel a vizsgált korszakban, és ezt követően is, itt víz folyt,

64 ezért valószínűleg a vízparttól távolabbi oldalra építhették a házakat. A Ny-i 1. gödörsornál már valószínűnek tartom, hogy a gödörsor Ny-i oldalán további házak húzódhattak, hiszen ott további gödrök jelenléte utal erre. A Körös-kultúra estében sem ismeretlen az a jelenség, hogy a házak nem a gödrök között, hanem a parttól beljebb húzódtak.

65 Fontos ténynek tartom, hogy Gubakúton a sírok vagy a gödrök szélén, vagy egy kivétellel, a gödrökkel ellentétes oldalon, a házak végeinél kerültek elő, magányosan, vagy kisebb csoportokban. A házak végeinél megtalált sírok tájolása nagyjából megegyezik a házak hossztengelyének irányával, míg a gödrökben előkerült 2 sír tájolása ettől eltér. Ezek a szabályosságok csak erősítik, hogy a házak, a gödrök és a sírok helyzete között összefüggés lehet. Térségünkből, a Tiszai-kultúrából, ahol pontosan ismerjük a házak és sírok egymáshoz való viszonyát, szintén hozható erre példa.

66 A házak és a sírok azonos irányítása közötti direkt összefüggést a közép-európai VK területén nem mutattak ki, különösképpen azért, mert itt egy-két sírtól elte64 Füköh 1997, 116-119. 65 Szajol-Felsőföld: Raczky 1980, 5. 66 Polgár-Csőszhalom-dülő: Raczky et al. 1997,36. 75 kintve a mindenkori településtől elkülönült temetők az általánosak. Az egyes temetőkön belül is rendre eltérés mutatkozik a sírok irányítása között, ráadásul a rítus is különböző lehet. A temetőkön belül sírcsoportok figyelhetők meg.

67 Szem előtt tartva, hogy az AVK leletanyagú településeken előkerült sírok döntően DK-ENy-i tájolásúak,

68 továbbá, hogy a nagyméretű gödrök többsége szintén ilyen irányú, így lehet, hogy ebből a házak helyzetére is következtethetünk. A mezőszemerei ásatáson előkerült három sír tájolása is nagyjából megegyezik a gödrök hossztengelyének irányával, és noha nincs pontos házalaprajz a lelőhelyről, feltételezhetően ilyen irányú házakkal kell számolnunk (11. tábla). A Gubakúton megfigyelt telepszerkezetből, a gödrök és házak viszonyából, az a fontos kérdés vetődik fel, hogy vajon egy házhoz egy vagy két gödör tartozik-e, vagy esetleg a gödröket közösen használták? Stratigráfiai módszerekkel nem tudtunk kimutatni olyan szinteket, melyek egykorúságuk révén bizonyítanák, vagy kizárnák egyik vagy másik eshetőséget, és a rétegződés hiányát látva, bár ezt meg sem próbáltuk. Omladékok nem jelentkeztek, ezt mindenképpen észleltük volna. Cserépszóródási szintet egy helyen megfigyeltünk,

69 a gödrök betöltődését már a humuszrétegben észleltük és dokumentáltuk, vannak üledéktani, malakológiai adatok, melyek a talaj feltöltődési folyamatát datálják. Ezekből következtettünk a járószintre, de ezen túlmenően, az esetleges települési periódusokra stratigráfiai módszerekkel nem tudtunk megállapításokat tenni. Néhány szuperpozíció persze adott, de ezekkel önmagában nem sokra lehet menni. Komolyabb eredményeket csak az utólagos radiocarbon vizsgálatoktól, a kerámiaelemzéstől, a szeriációs eljárástól és a restaurálástól várhatunk. A Ny-i 1. gödörsor több gödrének első restaurálási fázisán már túl vagyunk, és több olyan edény is van, amelyeknek egyes összetartozó darabjai különböző gödrökből kerültek elő. Egyelőre az a tendencia, hogy szinte mindegyik gödör összefügg másokkal. Ez egyrészt lineáris folyamatra enged következtetni, ahol az egyes gödrök időbeli átfedésekkel követnék egymást, másrészt, ha még több ilyen adódik, akkor több gödör egykorúságára kell gondolnunk. A gödrök betöltődése néhány mélyebb gödörtől eltekintve 67 Moddermann 1970, 65-66, Pavúk 1972, 124-125. 68 Kalicz-Makkay 1977, 81. 69 A 44. sz. objektum a 4. táblán.