Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Domboróczki László: Településszerkezeti sajátosságok a középső neolitikum időszakából, Heves megye területéről

meglehetősen homogén képet mutatott, és még ahol rétegeket - főleg égés, korom, agyagbemosódási rétegeket - találtunk is, a restaurálás során még itt is az derült ki, hogy a gödrök alsó és felső részéből is előkerülnek ugyanannak az edénynek a darabjai. Többször találtunk nagyobb mennyiségű paticstörmeléket egy csomóban a gödrökben, melyek között áglenyomatos darabok is voltak, és melyeket akár háztörmelékként is értelmezhetünk. A fentiekből vagy az következik, hogy a gödrök gyorsan töltődtek fel - szándékosan, egyszerre nagy mennyiségű hulladékkal lettek feltöltve -, vagy pedig újra és újra felásták, feltúrták őket.

70 A gödrök túlnyomó többségét valószínűleg agyagkitermelésre használták, a házak külső-belső agyagtapasztása, esetleg a padló agyaggal borítása miatt lehetett rájuk szükség, később pedig szándékosan hulladékot halmoztak fel bennük. A szabálytalan alakú, lapos vagy enyhén ívelt aljú, majdnem függőleges falú gödröknek - melyekben tüznyomok, tűzhelyek voltak, és melyekhez hasonlóak a mezolitikumból is ismertek

71 - lehet, hogy továbbra is különleges funkció tulajdonítható,

72 de lehet, hogy nem különböztek azoktól a gödröktől melyekben nem gyújtottak tüzet és nem találhatók bennük égésnyomok.

73 Korábban már amellett foglaltam állást, hogy valószínűleg az egyes gödörsorok gödrei egykorúak, és a házak közösen használták őket, következésképpen a települési sorok házai is egy időben létezhettek.

74 A fentiek ismeretében továbbra is ez látszik valószínűbbnek. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy a települési sorokban több periódussal kellene számolnunk, de újabb adatok fényében még bekövetkezhet, hogy más értelmezést kell előnyben részesíteni. Mindenesetre, a Mezőkövesd-Mocsolyásról származó C14-es adatok hosszabb megtelepedésre utalnak,

75 a közép-európai VK területén pedig általános, hogy egy-egy lelőhelyen, házak vagy házcsoportok több generációját mutatják ki. Míg a Ny-i területeken egyébként egy házhoz bi70 Niedereschbachnál a gödrök töredezett, több periódusból származó leletanyagából a leletanyag többszöri áthelyeződésére következtettek: Bernhardt-Hampet 1992, 11-12. 71 Kertész 1996, 19-22. 72 Kalicz-Koós 1997,29-30. 73 Több ásatáson is előfordultak égésnyomokat, tűzhelyeket tartalmazó gödrök, mellettük pedig ott a cölöpszerkezetes ház: pl. Strachów:Kulczycka-Leciejewiczowa 1982, 97. Ásatásaim során több esetben találkoztam a gödrökben - leginkább a gödrök alján jelentkező égésfolttal, de magam sem tartom valószínűnek hogy az AVK kapcsán maradt még értelme lakógödrökről, gödörlakásokról beszélni, Kalicz-Koós 1997, 29: „a mítosz semmivé vált". 74 Domboróczki 1997,21. 75 Kalicz-Koós 1997,32. zonyítottan két hosszúkás gödör tartozott, és a települések szerkezetére nézve nem kifejezetten a sorokban elkülönülő házcsoportokat tartják jellemzőnek,

76 addig a most bemutatott 4 lelőhelyen inkább a gödrök alkotta sorok szembetünőek, noha ezek belső periodizációját illetően, a továbbiakban újabb adatok pontosíthatják a képet. A település soros elrendeződésére leginkább a Körös-kultúra területéről tudunk példákat hozni. Szolnok-Szanda-Tenyőszigeten például a parton két sorban figyeltek meg házmaradványokat. A házak többnyire NyÉNy-KDK-i hosszanti tengelyűek voltak, és hulladékgödrök között, részben pedig azok felett kerültek elő.

77 Szajol-Felsőföldön a házak nem a parton sorakozó gödrök között, hanem attól kicsit beljebb, de a parttal párhuzamosan húzódtak.

78 Endrőd 119 lelőhelyen a gödrök egy EK-DNy irányú, 70-75 m hosszú, 40-50 m széles sávon belül voltak megfigyelhetők. Itt ugyan a gödrök alakja nem ismert pontosan, de egyiknek a hossztengelye láthatóan ENy-DK irányítású, tehát merőleges a gödrök alkotta sorra. Itt a 1. és 2. házak helyét, méretét és hossztengelyük irányát égett törmelékrétegek alapján feltételezték, tapasztott vagy átégett padlószint nem került elő, és a 2. ház törmelékrétege alatt megfigyelt cölöplyukak sem voltak fedésben a törmelékréteggel. A házakat hulladékgödrök felelt figyelték meg, ugyanakkor a 2. ház törmelékében és a részben alatta és mellette fekvő 12. sz. gödörben több összeillő kerámiatöredéket találtak. A 12. és 13. sz. gödrökből is azonos edények töredékei kerültek elő, és egy edényhez tartozó darabok jöttek elő a 2. ház törmelékéből és a 10. gödörből is.

79 Makkay J. említi azt is, hogy a gödrök különböző betöltődési szintjéből, gyakran 1 m-nél is nagyobb szintkülönbségből kerültek elő ugyanannak az edénynek a töredékei, és hogy ebből a gödrök viszonylag rövid élettartamára lehet következtetni. Ezek a megfigyelések nagyon hasonlítanak a Gubakúton tapasztaltakhoz. Ugyan, csak a fenti publikációban közölteket ismerem, és a szerző jelezte, hogy a leletfeldolgozás előtt korai állást foglalni kronológiai kérdésekben, de az általa felvetett rekonstrukcióhoz még egy, szerintem lehetségesnek tartható megoldást említenék. Ha 76 Soros elrendeződésre utal a legkorábbi VK lelőhelyek közül pl. Strogen, de lehet, hogy a lelőhelyen előforduló jelenségek nem egy időben léteztek, hanem több periódusba sorolhatók: Lenneis 1989,33-34. 77 Kalicz-Raczky 1981, 14-15. 78 Raczky 1980,5. 79 Makkay 1992, 122, 125-127, 129-130, és a mellékelt térkép.