Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Sümegi Pál: A környezetrégészet problémái Magyarországon

szeti geológiai, paleoökológiai, geoarcheológiai célú feldolgozás készült az észak-magyarországi Kelemér község határában található Kis-Mohos láp medencéjében is 1995-ben, a British Council és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (GB-9/93) és az Országos Kutatási Alap (F-4027) támogatásával, egy angol-magyar őskörnyezeti csoport együttműködése során (Willis et al. 1997, 1998). A VIZSGÁLT TERÜLET KÖRNYEZETE A vizsgált lápterület az északi szélesség 20° 24' 30" és a keleti hosszúság 48° 24' 40" fokán, egy hegyomlás által elgátolt völgyben, mintegy 310 m tengerszint feletti magasságban alakult ki, a Putnokidombság oligocén és miocén korú agyagos összletjeit fedő harmadidőszak végén felhalmozódott, terresztris, homokos kavicsrétegein. A láp területe mintegy 2 ha, átmérője 60 méter, így ideális a pollenanalitikai vizsgálatokra, mert a meder méretei alapján az üledék pollentartalma döntően extralokális eredetű és az üledékgyűjtő 20-1000 méteres körzetének vegetáció-összetételét tükrözi. A láp felszínét döntően tőzegmoha {Sphagnum) borítja, a peremeken nyírrel (Betula pubescens) és náddal {Phragmites) keverten. A terület mikroklímája kifejezetten szubkárpáti hatásokat tükröz. Ez a hidegebb télben (-6 °C fokos átlag) és a hűvösebb nyárban (16 °C fokos átlag) nyilvánul meg. A jelentősebb, évi 650-700 mm csapadékösszeg és a kisebb párolgás következtében szinte egész évben hűvös, párás mikroklíma alakul ki a völgyben és ennek hatására dombvidéken is kifejlődött, az egyébként csak a Kárpátok magasabb, 1000 méter feletti régiójára jellemző Sphagnum-vegetáció. A lápot viszonylag meredek völgyek határolják, amelyeket telepített fenyves és gyertyános tölgyes borít. A terület talaja savanyú, nem podzolos barna erdőtalaj. A láp északi oldalán a 340 méter magas Vár-domb tetején egy elhagyott, romos földvár található (3. és 4. ábra). A LÁP MEDRÉBE MÉLYÍTETT FÚRÁS LEÍRÁSA ÉS A FELHASZNÁLT MÓDSZEREK A láp centrumában 8,86 méteres fúrást mélyítettünk zavartalan fúrást biztosító Livingstone fúróval. Ez a dugattyús kézi mozgatású fúrótípus 1 m hosszú zavartalan magmintát vesz. Az 1 méteres kiemelt üledékszakaszok között réteghiány léphet fel ezért a fúrásnál ún. „átlapoló" fúrást végeztünk, azaz egymás mellett két fúrást mélyítettünk, az egyiket a felszíntől, a másikat 0,5 m mélyről indítva. így egymást átfedő üledékszakaszokat alakíthattunk ki. A fúrást télen, januárban, a fagyott-jeges lápfelszínen végeztük, hogy a vegetációs periódusban jelentkező pollenszennyeződés ne alakulhasson ki, és hogy a természetvédelmi területen a legkisebb felszíni szennyezést és bolygatást okozzuk. A láp medrében a következő rétegsort tártuk fel, a geológiai leírásoknak megfelelően a feküszinttől a felszín felé haladva: 8,86-8,72 m között kékesszürke színű, homokos kavicsréteg került elő. A kavicsok között az 1-2 cm átmérőjű kvarc és kvarcit kavicsok domináltak, de előkerült csillámpalából, tufából, homokkőből álló kavics is. A kavicsok között a maximális méretű 5,6 cm-es volt. 8,72-8,35 m között világosbarna színű, kevés kolloidális szervesanyagot, de több apró, 2-4 mm nagyságú, égett faszenet tartalmazó finomkőzetlisztes durvakőzetliszt réteg, egy hidegvízű, oligotróf tavi üledékszint húzódott. 8,35-7,06 m között sötétbarna színű, jelentős mennyiségű szerves anyagot tartalmazó finomkőzetlisztes durvakőzetliszt réteg található, amely egy hidegvízű, fokozatosan mezotróf tavi állapottá alakuló rendszerben halmozódhatott fel. 7,06-6,70 m között barnásfekete színű, peremein vöröses elszíneződésű, igen sok 2-8 mm nagyságú égett faszeneket, kékes vivianit (vasfoszfát) és apró vasas-mangános foltokat tartalmazó agyagos kőzetliszt réteg található. Ez a réteg egy erdőégés és az égést követő talajfolyás, talajcsuszamlás hatására alakult ki a vizsgált mederben kialakult tóban. 6,70-3,60 m között sötétbarna, illetve feketésbarna színű, nád {Phragmites), nyír {Betula) maradványokat tartalmazó mohából álló, szinte teljesen homogén tőzegréteg húzódik. A tőzegréteget helyenként vékony, világosbarna színű, agyagos kőzetlisztsávok szakították meg, 1-3 cm vastagságú kifejlődésben. Ezek az üledéksávok az egykori talajlefolyásoknak a nyomai és akkor alakultak ki, amikor olyan jelentős mennyiségű üledék mosódott rá a mohalápra, hogy a tőzegképződés megszakadt. 3,60-2,80 m között világosbarna színű, kevert (turbált) jelentős mennyiségű kavicsos homokot tartalmazó, agyagos kőzetliszt réteget tártunk fel. Az üledék tavi körülmények között felhalmozódott,