Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)
Sümegi Pál: A környezetrégészet problémái Magyarországon
a láp medrét övező területről származó, a talaj és az alapkőzet bemosódásából származó üledék. A fekü mohatőzeg és a fedő talajbemosódás határán centiméteres nagyságú, égett faszeneket is tartalmazó, feketésbarna színű átmeneti szint is kialakult. 2,80 métertől mintegy 0,5 m-ig egy vízréteg alakult ki, majd 0,5 métertől a felszínig átfagyott recens Sphagnum - tőzegréteg fejlődött ki. A fúrásból származó üledékoszlopot kettévágtuk, majd egyik részét Cambridge-be szállítottuk, ahol a pollenanalitikai vizsgálatokat, speciális és nagy pontosságú kronológiai és mágneses szuszceptibilitás méréseket végeztek az üledéken. A másik felét a fúrásoknak Debrecenben szállítottuk, ahol radiokarbon, geokémiai, szedimentológiai és scanning (SEM) mikroszkópiás vizsgálatokat végeztünk. Az AMS (Accelerator Mass Spectrometry) és a C-14 vizsgálatok alapján a következő calibrált kronológiai értékeket kaptuk a fúrás rétegsorában. A calibrált radiokarbon értékek mindig 1950-től értendők (BP = before present). A radiokarbon adatokat a Calib 3,0 programmal konvertáltuk át (AD = after day) időszámítás szerinti és (BC = before Christ) - időszámítás utáni kalibrált adatokra (Stuvier-Pearson, 1993). /. táblázat. A keleméri Kis-Mohos fúráson végzett C-14 és AMS elemzés adatai cm calibrált BP kor cm calibrált BP kor cm calibrált BP kor 868 14640 560 7170 447 3849 675 8950 525 5540 409 3080 666 8140 484 4840 378 2130 608 8130 478 3883 361 1281 A radiokarbon és az AMS adatok alapján a keleméri láp szelvénye az utolsó 15 000 év során alakult ki. így alkalmas a Kárpát-medencében a pleisztocén végén és a holocén során megjelent kultúrák környezetének rekonstrukciójára. A radiokarbon és az AMS adatok felhasználásával készített ülepedési sebességet bemutató ábrán (5. ábra) jól látható, hogy a szelvényt alkotó üledékrétegsor döntően egyenletes felhalmozódási sebesség alatt jött létre. Viszont azokon a helyeken, ahol jelentősebb mértékű talajbemosódást mutattak ki az üledékfaciológiai vizsgálatok, ott az ülepedési sebesség ugrásszerűen megnőtt és az ülepedési ráta vonala kisebb csúcsokat mutatott (5. ábra). Ezek a talajbemosódás okozta csúcsok 9000-10 000 évek, 6000-7000 évek, 4000 cal BP évek körül alakultak ki, majd 2000 évtől szinte folyamatos és egyenletes talajbemosódással számolhatunk a területen. Az ülepedési sebességben és rátában bekövetkezett változások több jelentős természetes környezetváltozásra és mesterséges környezet-átalakításra engednek következtetni a láp környezetében az üledék felhalmozódása során. A szedimentológiai elemzéseket a kavicsos homokréteg mikrominerológiai, ásvány- és kőzettani és a kvarcszemcsék pásztázó elektronmikroszkópiás, valamint az ületrétegekből 4 cm-ként készített szervesanyag- és karbonáttartalom vizsgálattal egészítettük ki, valamint savas feltárást követően fő- és nyomelemzést végeztünk ICP spektrométeren. A pollenkoncentráció meghatározásához a Lycopodium (korpafű) spóratablettás módszert alkalmaztuk. Mivel Magyarországon ez a módszer még nem elterjedt, ezért röviden összefoglaljuk az eljárás lényegét. A spóratabletták meghatározott számú acetolizált Lycopodium spórát tartalmaznak. Nagyon fontos, hogy a feltárási folyamat első lépésében adjuk a mintához, mert a feltárás során esetlegesen fellépő pollenveszteség, így azonos mennyiségű Lycopodium spóra elvesztésével jár, így a jelző spóra és a fosszilis taxonok közötti arány változatlan marad. A számolást a megszokott módon végezzük azzal a különbséggel, hogy a Lycopodium spórák számát is feljegyezzük. Az értékelés során - mivel a jelző spóra kiindulási mennyisége ismert - az arányok segítségével könnyen kiszámolhatjuk az összpollenkoncentrációt, a pernyekoncentrációt, illetve az egyes fosszilis taxonok koncentrációját is. Előnye a módszernek más abszolút extrakciós technikákkal szemben, hogy nem szükséges a fedőlemez alatti teljes területet kiszámolni. A szedimentációs ráta ismeretében pedig lehetővé válik a taxononkénti polleninflux (pollenszem/cm 2 /év) kiszámítása. A kémiai feltárás során kinyert pollendús szerves anyagot szilikonolajba ágyazva vittük tárgylemez-
