Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)
Szabó Géza: Újabb eredmények és módszerek a Kárpát-medence késő bronzkori tárgyainak archaeometallurgiai vizsgálataiban
SZABÓ GÉZA ÚJABB EREDMÉNYEK ÉS MÓDSZEREK A KÁRPÁT-MEDENCE KÉSŐ BRONZKORI TÁRGYAINAK ARCHAEOMETALLURGIAI VIZSGÁLATAIBAN Az urnamezös kultúra kutatása során számos, a fémművesség eszközkészletét és termékeit, a bronztárgyak előállításának általános kérdéseit tárgyaló, alapvetően történeti, tipológiai szempontú munka született. Kevesebb lehetőség és figyelem jutott azonban a folyamatosan gyarapodó bronztárgyak multidiszciplináris hátterű vizsgálatára és értékelésére. A témakörhöz ezúttal e kevésbé kutatott nézőpontból kívánunk közelíteni. 1 Munkánk során a késő bronzkori fémművesség valamilyen szempontból az egyedi kategóriájába tartozó - mint például az északi eredetű övkorong -, vagy a különös csoportjába sorolható sisakok, edények, karikaleletek vizsgálata mellett elsősorban az általánost képviselő Regöly-Veravár bronzlelet tárgyait vizsgáltuk részletesen. Ezen - a készítés és felhasználás módját tekintve is igen sokféle tárgyat tartalmazó - kincslelet a szokásosnál részletesebb, a legmodernebb eszközökkel végzett komplex elemzése kontroll lehetőséget ad az eddig felhalmozódott vizsgálati eredmények értékeléséhez, s egyben lehetőséget nyújt a késő bronzkori fémművesség technikai, technológiai ismereteinek felvázolására is. A meglévő vizsgálati eredmények mellett új, a közép-európai régészeti gyakorlatban eddig kevésbé, vagy egyáltalán nem használt vizsgálati eljárások pedig a korábbi adatok felhasználásához is további segítséget jelentenek. Az anyagvizsgálatok során például nemcsak az összetétel százalékos arányát, hanem a rácsszerkezetet és az eszköztípust, annak felhasználási módját stb. is együttesen értékeltük, a megfigyelések alapján feltétélezhető megoldásokat pedig egy öntőmű helyben modelleztük, illetve a kísérleti régészeti táborokban az eredetivel közel azo1 Ezúttal egy nagyobb munka legfontosabb eredményeit - a téma nagyságához mérten különösen szűk keretbe préselve - szeretnénk röviden ismertetni. (Szabó 1997- A dunántúli urnamezös kultúra fémművessége az archaeometallurgiai vizsgálatok tükrében. Kandidátusi értekezés, témavezető: Kőszegi Frigyes.) A témakör irodalmának részletes ismertetése a kandidátusi értekezésben megtalálható, ezért ennek ismétlésétől a hely szűke miatt ezúttal eltekintünk. nos körülmények között ki is próbáltuk. 2 A tárgyak használhatóságának vizsgálatára a gyakorlati próbák mellett a hazai bronzkori kutatás gyakorlatában először keménységvizsgálatokat is végeztünk. 3 A magyarországi késő bronzkori fémművesség egyik alapproblémája, hogy milyen alapanyagból dolgozott, s hogy honnan és hogyan szerezte be azt. Nem teljesen tisztázott az sem, hogy a bronzeszközöket hol és kik készítették, illetve, hogy azok miként kerültek el a felhasználókhoz. A kutatást nehezíti továbbá, hogy az elmúlt évtizedekben a hazai bronzelemzések eredményei sorra az európai átlagot messze meghaladó óntartalmat mutattak, megnehezítve ezáltal a hazai mérési adatok bekapcsolását az archaeometallurgiai kutatások nemzetközi vérkeringésébe. A késő bronzkori fémművesség lehetőségeit nagymértékben behatárolta a természeti környezet, az ércek előfordulása és a feldolgozott fém, a bronz metallurgiai tulajdonságai - amit sajnos a régészeti kutatások gyakorlatában gyakran figyelmen kívül hagynak. A regöly-veravári, e készítés és felhasználás módját tekintve is igen sokféle tárgyat tartalmazó kincslelet 4 komplex vizsgálata során megfigyelt jelenségek lehetőséget nyújtanak az eddigi mérési adatok reálisabb értékeléséhez, az urnamezős kultúra fémművessége technikai, technológiai ismereteinek, nyersanyagellátásának, szerkezeti elemeinek multidiszciplináris alapokon nyugvó felvázolására. 5 2 A régészeti kísérletek jelentős részét a közreműködők széles köre segítségével a Regölyben, Bölcskén és Százhalombattán rendezett kísérleti táborok során tudtuk elvégezni. A munkánkhoz nyújtott segítséget ezúton is köszönjük minden résztvevőnek és támogatónknak. 3 Az első méréseket Oszvald Ferenc segítségével, a Szakály-Fütyülös és Kisdorog-Hegyiszántók késő bronzkori kincslelet vizsgálata során végeztük. (Oszvald-Szabó 1996.) 4 Szabó 1993. Kőszegi 1993 5 A vizsgálatokat a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjjal a bradfordi egyetem régészeti tanszéke segítségével tudtuk elvégezni, amiért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani professzor M. Pollard tanszékvezetőnek és Dr. G. McDonnellnek, az Archeaometallurgiai Kutatócsoport vezetőjének.
