Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)
Ilon Gábor: Pénzrendszer a bronzkorban?
Lelőhely és tárgy Sb* - % Lelőhely és tárgy Sb** Iii 0,x Ugodi sír csüngő lx,x tü 0.x Németbányai sír Németbányai sír + karika 0,x tőr x,x Góri település balta 28,17 öntőlepény 4,52 * Bakos M.-Borszéki J. lézer-mikrospektrokémiai analízise, 1988 ** Költő L. röntgenemissziós analízise, 1996 + Költő L. 1988. évi mérései során nem mutatott ki antimont Nem utolsó sorban érdemes megjegyezni, s ezt Miske Kálmán sem tagadta, hogy Velemben nagyszámú ónbronz is előkerült, sőt későbbi írásaiban az antimon használatának tudatosságában már nem hitt! 17 Az előzőekben felvetett, példákkal illusztrált gondolatok mind a hazai keftiu-példányok mind az egyéb, a lehető legtöbb lelőhelyről származó bronztárgyak nagy szériában végzett összehasonlító vizsgálatára ösztönzik a kutatást. A méréseket a közeli jövőben célszerű lenne elvégezni. Sajnálatos azonban, hogy az ilyen jellegű kutatásoknak, a hazai archaeometriának, a mai napig nincs intézményi háttere. Ilyen szempontból tehát alig léptünk előre Miske korához képest! Ez a tény pedig meglehetősen megnehezíti a hasonló kérdések megoldását. 4. kép: Rehmiré sírjának részlete krétai követség ábrázolásával Abb. 4. Detail vom Grab des Remhire mit Darstellung einer kretischen Gesandtschaft E látszólagos, az öntvények (tárgyak és előfonnák) összetételét reprezentáló, nem lényegtelen kitérő után térjünk vissza az öntés előtti nyers formákhoz! A doroszlói és a Vas megyei (velemi?) keftiubarrenek, a góri öntőforma, valamint a kárpát-medencei és a Kelet-Mediterráneumban előkerült, formailag azonos darabok tovább erősítik az őskori „Európaház" tudományos megalapozottságát! A feltételezhetően Velemben talált darabok egy, a nyugati Kárpátmedencében kiemelkedő jelentőségű fémműves központ nyersanyagai vagy termékei lehettek. A doroszlói példányok valószínűleg egy a fémműveskörhöz tartozó mesterember elrejtett depotjához tartozhattak. Fontos lenne tehát a dűlőn belüli pontos hely meghatározása. A fémkeresővel történő leletfelderítés reménytelennek tűnik, hiszen több hektár átkutatását kellene elvégezni. Komoly segítség lenne, ha a dűlőben valamikor esetleg előkerült bronztárgyakról (sarló, balta, kard, stb. vagy ezek töredékei) információt kaphatnánk... Az esetleg még lappangó tárgyak lehetővé tennék e keftiuk egészen pontos kormeghatározását, hitelesítő ásatás megkezdését. Távlati, egyúttal minimális célom a Kárpát-medencei keftiubarrenek összegyűjtése, hiszen láthattuk, e jelentéktelennek tűnő tárgyak több mint egy évszázada még a régészek figyelmét is elkerülték, s sokszor ma is rosszul határozzák meg e tárgyak funkcióját. A hazai régészeti kutatás, jelesül a fent már említett Mozsolics Amália, pusztán egy évtizede identifikálta a jászdózsai darab révén e fontos tárgytípust. A felsoroltaknál nyilván több ilyen öntvény bújik meg múzeumi gyűjteményeinkben. El kell készíteni rajzos- és fotódokumentációjukat, meg kell állapítani súlyukat és összetételüket. így alkothatunk csak alaposabb képet róluk és vethetjük össze más, hasonló okból készült tárgytípusokkal, azok összetételével, határozhatunk meg esetleg gyártómühelyeket, rajzolhatjuk meg egyre határozottabban elterjedési területüket. E munkám elvégzéséhez kérem e helyütt is kollégáim szíves segítségét! KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A keftiukon elvégzett természettudományos vizsgálatok gyorsaságáért Költő Lászlónak tartozom hálával. A munka finanszírozását a T 018191 sz. OTKA pályázatom tette lehetővé. 17 Miske 1907. 30.; Miske K. A történelem előtti idők fémkohászata. Természettudományi Közlöny 60 (1928) 478.
