Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Ilon Gábor: Pénzrendszer a bronzkorban?

1. táblázat: A keftiuk elemzési adatai %* Tabelle 1. Analysedaten der Keftiubarren in % Lelőhely Összetevő „Velem" Isz. 54.508.30. „Velem" Isz. 54.508.32. Csákánydoroszló 64.162.1. Csákánydoroszló 64.162.2. Vas (Fe) 0,00 1.27 0,18 0,00 Nikkel (Ni) 0,27 0,00 0,11 0,00 Réz (Cu) 88,16 90,5 91,75 92,32 Cink (Zn) 0,00 0,00 0,00 0,00 Arzén (As) 2,92 0,64 0,53 0,89 Ezüst (Ag) 0,23 0,02 0,02 0,01 Ón (Sn) 2,10 1,20 1,41 1,35 Antimon (Sb) 5,91 5,64 5,39 4,91 Ólom (Pb) 0,46 0,53 0,51 0,46 Bizmut (Bi) 0,04 0,21 0,11 0.06 * (Költő L. röntgenemissziós analízise, 1997.) Ha ezeket az adatokat összevetjük a legutóbbi velemi és a legújabb szlovéniai elemzések

13 adatsorával, - s ha feltételezzük, hogy technológiai okokból a közeli területeken is hasonló megoldásokat alkalmaztak - megállapítható; a vizsgált négy ingot nagy valószínűséggel a Ha B időszakra keltezhető, hiszen csak ekkor jellemző az antimon (Sb) > 1% aránya. A tárgyakban mért antimon (Sb) > arzén (As) > nikkel (Ni) sorrend ugyanezt a datálást erősíti meg. Az elemzés szerint a tárgyak ónnal vegyített nyers (első felhasználás előtti) antimonbronz öntvények. (Bronznak azt az ötvözetet nevezzük, amikor a réz adalékai 5%-nál nagyobb mennyiségben vannak jelen, ez pedig mind a négy vizsgált tárgyra igaz.) A Vas megyei bronzok századelej i elemzési adataiból - nagyon summázottan - akkor arra a következtetésre jutottak, hogy a Velem község melletti Szent Vid hegyi késő bronzkori településen a bronz egy speciális ötvözetét, az ónt helyettesítendő, antimonbronzot is előállították.

14 (A rézzel természetes állapotában a Kárpát-medencében 0,7%-ban fordul elő az antimon.

15

) Ezt a jobb tulajdonságokkal rendelkező (könnyebben olvaszt13 Czajlik Z.-Molnár F.-Sólymos K.G. Angaben zu der spätbronzezeitlichen Metallrohmaterialversorgung am Velem/ St.-Veit-Berg, Westungarn. ArchÖst 6 (1995) Abb. 4.; Orel, N. T.-Heat, D. JHudnik, V. Spectrometric Research of the Late Bronze Age Hoard Finds. In. Hoards and Individual Metal Finds from the Eneolithic and Bronze Ages in Slovenia. II. (Ed. Terzan, B.) Catalogi et monographiae 30. Ljubjana, 1996. Tab. 17-18. és 13. ábra 14 Miske K. A Velem Szt. Vidi östelep. Bécs, 1907. 40^41. 15 Miske 1907.32. ható, keményebb) egyedi terméket azután exportálták Európa távoli részeire. A későbbi évtizedekben, túldimenzionálva a hajdani megállapításokat, a velemi magaslati települést antimonbronz-gyártó speciális központként emlegették, holott már a Miske könyvről írott kritikájában Márton Lajos óva intett az elhamarkodott következtetésektől. Ráadásul ma már ez geológiailag sem támasztható alá.

16 A legújabb angol és magyar - még csak kezdeti stádiumban lévő - vizsgálatok szintén óvatosságra intenek. Először: a Kaukázus-vidékén is található egy ún. magas (>1%) antimon tartalmú bronzot előállító centrum. Másodszor: az antimon gyakran az ónbronzokban is kimutatható, ami a helyettesítés cáfolatának ékes bizonyítéka. Harmadszor: az ón mennyisége az ötvözetekben állandóbb, míg az antimoné esetlegesebb. Utóbbi ötvözési receptje valószínűleg nem lehetett még kellőképpen kidolgozott... Az antimon változó mennyiségét (nyomokbani előfordulástól a tízszázalékos nagyságrendig) reprezentálják alábbi példáink. 2. táblázat: Az antimon mennyisége különböző nyugatdunántúli késő bronzkori bronztárgyakban Tabelle 2. Der Antimonanteil in verschiedenen spätbronzeze itlie hen Bronzegegenständen aus Westtransdanubien Lelőhely és tárgy Sb* - % Lelőhely és tárgy Sb** Velemi I. kincs Velem fibula 0,x kard 3,67 csüngő 0,x öntőlepény 51,80 nyílcsúcs 6,90 Izsákfai kincs Izsákfai kincs tőr 0.x lándzsacsúcs 3,39 karperec lx,x öntőlepény 5,99 Pötrétei kincs csüngő x,x Vörs-papkerti sír tű x,x Bakonyjákói sír Bakonyjákói sír tör 0,x tőr 3,60 karperec lx,x karperec 5,70 Farkasgyepüi sír tőr nyomokban hullámos tü x,x 16 Tompa F. Velemszentvid bronzöntő ipara. Országos Magyar Régészeti Társulat Évkönyve 2 (1923-26) 42-44.; Márton L. A velemszentvidi őstelep. ArchÉrt 28 (1908) 277.; Vendel M.-Kisházi P. Adatok Velem környékének antimonércesedési kérdéséhez. Bányászati Kutató Intézet 1 -65-A-01-01-25. sz. zárójelentés. Budapest, 1967.; Czajlik Z. Exploration geoarcheologique du mont Szent Vid. Acta ArchHung 45 (1993) 341-342.; Czajlik Z.-Molnár F.SolymosK. G. (1995)30-35.