Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Ilon Gábor: Pénzrendszer a bronzkorban?

„..Apja mérleg* nyelvét beállítja, Anyja mérleg serpenyőjét igazítja, Fivérei fémsúlyoka

t * hoznak, Nővérei kövekről gondoskodnak " (Nikkal házassága c. Ugariti eposz 7. sora Maroth M. ford.) az ötvös is eljött, hozva az eszközeit, művének végbevivőit: üllőt és kalapácsot, a jó csípővasat is még, így öntött

* aranyat... " (Homeros: Odysseia. III. ének 435. sor Devecseri Gábor ford.) „ ...És tíz drága talentum * arany volt még, mit elővett... " (Homeros: Ilias. XXIV. ének 232. Sor Devecseri Gábor ford.) (* kiemelés a szerzőtől) Az Egeikum, majd a Kelet-Mediterráneum civilizációi főként a borostyánkő és a fémek (pl. arany, réz) beszerzése miatt már a bronzkor előtt és annak kezdetétől újra kapcsolatba kerültek az Európa kontinentális részein, különösen a Balkánt és a Kárpátmedencét lakó népekkel.

9 Az egymás közötti csere tette szükségessé az egységes értékmérést, amire a réz és bronz öntvények valamint termékek, s közülük is ez a speciális forma, a keftiubarren nagyon alkalmas volt. A két szélső érték (talentum - siklum) között azonban nyilván szükség volt „váltópénzekre". Ezeket is öntőforma segítségével gyártották az ötvösök. Két ilyen „mini" öntőformát ismerünk a civilizáció, a Kelet-Mediterráneum perifériájáról. Az egyiket az afrikai Zimbabwe forrásvidékéről, ahonnan az egyiptomiak a rezet szerezték be, a másikat Vas megyéből. Az utóbbi (1. kép 5.) a góri (Szombathelytől kb. 30 km-re) Kápolnadombon e sorok írója által vezetett régészeti feltáráson került elő 1989-ben.

10 Az ebben előállított öntvény számított súlya kb. 34,512 g. A számítás alapját a hazai bronzvizsgálatok eredményeinek átlagolt adatai képezték. Az analíziseket a Veszprémi Egyetem Bakos Miklós és Borszéki János vezette munkacsoportja lézer-mikrospektrokémiai, valamint a kaposvári múzeumban Költő László röntgenemissziós analitikai módszerrel végezték. (Mindkét eljárás roncsolásmentes.) Számításunk végeredménye, hogy feltételezett öntvényünk súlya közel négyszerese a siklumnak. Ha az egyik oldalán lapos góri öntvény valójában kétrészes öntőformában készült, akkor 9 Kalicz N. A legkorábbi fémleletek Délkelet-Európában és a Kárpátmedencében az i.e. 6-5. évezredben. ArchÉrt 119 (1992) 3-14.; Beck, C. W. A szegedi Móra ferenc Múzeum bronzkori borostyánkő gyöngyeinek eredete. ArchÉrt 108 (1981) 206-210. 10 Sajnos Forenbaher, S. (1995) Fig. 3. nem ismeri súlya a fent megadottnak a kétszerese, azaz kb. 69,024 g, a siklumnak közel nyolcszorosa. A csákánydoroszlói kisebb (300 g) az alapegység harmincnégyszerese, a nagyobb (400 g) példány a s iklum negyvenötszöröse. A sorozat további példányait a 0,5 kg alattiak jelentik. Ezeket korábban összegyűjtöttem,

11 most csak a legújabb szlovéniai (szórvány, késő rézkor - Donacka Gora: 88 g, Bela cerkev: 81,8 és 55 g (utóbbi töredék!) kincslelet Sempeter, Ha A: súlya közöletlen, Hocko Pohorje, Ha A: 8,1 g - hiányos?!) példányokra

12 hívom fel a figyelmet. A két szórvány darab és még több hasonló tárgy Európából - szerintem egy részük helytelenül (!) - késő rézkori laposbaltaként meghatározott. Formailag valóban hasonlóak, de a feltételezett funkcióra alkalmatlan kialakításúak. A doroszlói és a valószínűleg velemi darabok súlyban legközelebbi „rokonai" egy ciprusi és a jászdózsai példány. 3. kép: Agyagtábla a knossosi királyi palotából mérleg és keftiu rajzával Abb. 3. Tontafel mit Waage- und Keftiuzeichnung aus dem Königspalast in Knossos Később esetleg levonható következtetések (pl. műhelyazonosítás- és kapcsolatok) miatt ildomosnak látszott, ha megkezdjük ezen tárgytípus természettudományos vizsgálatát, azaz elemi összetételük megállapítását. E célra számomra legkézenfekvőbbek az imént bemutatott Vas megyei példányok voltak. íme az eredménysor! 11 Ilon G. Keftiubarren ingot from an Urn-Grave culture settlement at Gór-Kápolnadomb (C.Vas). ActaArchHung 44 (1992) Tab. I. 12 Sinkovec, I. Catalogue of Individual Metal Finds from the Eneolithic and Bronze Ages. In. Hoards and Individual Metal Finds from the Eneolithic and Bronze Ages in Slovenia. I. (Ed. Terzan, B.) Catalogi et monographiae 29. Ljubjana, 1995. 37. és Pl. 2. 1214.; Egy Sempeter-i példány súlyadatát sajnos nem közölték. Furlani, U. II ripostiglio di San Pietro presso Gorizia. In. Catalogi et monographiae 29. Ljubjana, 1995. Pl. 132. 26., valamint II. (Ed. Ter zan, B.) Catalogi et monographiae 30. Ljubjana, 1996. 79-80. Èerè e, P.-Sinkovec, I. Catalogue of Hoards of the Urnfield Culture. In. I. (Ed. Terzan, B.) Catalogi et monographiae 29. Ljubjana, 1995. 185186. és Pl. 78. 85.