Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Ilon Gábor: Pénzrendszer a bronzkorban?

2. kép: l-2a-b. A velemi és csákánydoroszlói kefiiuk (fotó: Székely A.) Abb. 2. l-2a-b: Die Keftiubarren von Velem und Csákánydoroszló (Foto: A. Székely) réz ötvözetét - a bronzot. Az arany és ezüst tárolási módja is ehhez hasonlatos volt. A lepény és a cipó alak (sokszor átlyukasztva, hogy valamire felfűzve a szállítást megkönnyítsék) is gyakori öntvényformák voltak. A keftiuk mellett a csere tárgyai, vagy közvetítő eszközei lehettek még; sarlók, balták és karikák, vagy más bronztárgyak.

5 Utóbbiak között ugyanis sokszor találunk nagy számban elrejtve olyanokat, amelyekről nincsenek eltávolítva az öntésnél keletkező sorják, nincsenek megélezve és használatra utaló kopásnyomokat sem Ld. erről legújabban összefoglaló jelleggel és irodalommal Oszvald F.-Szabó G. Késő bronzkori karikaleletek Kisdorogról és Szakályból. WMMÉ XIX (1996) 89-113.; Szabó G. The manufacture and usage of Late Bronze Age rings: two new ring hoards. In. Studien zur Metallindustrie im Karpatenbecken und den benachbarten Regionen. Festschrift für Amália Mozsolics zum 85. Geburtstag. (Red. Kovács T.) Budapest, 1996. 207-230. őriznek. Számtalan esetben alkalmatlanok a régész által vélt funkcióra. A pénz, a bronzkori „ECU" funkciójára alkalmasabbak azonban ezek a minden bizonnyal Vas megyei, és valószínűleg a velemi Szt. Vid hegyről a szombathelyi Savaria Múzeumba került és a csákánydoroszlói példányok. Csak az ilyen küllemű darabokra használjuk a „Keftiubarren" („krétai rúd" - Keftiu = Kréta egyiptomi elnevezése) kifejezést. Bátran nevezhetjük tehát ezeket „előpénznek". Mint annyi mindent, ezt a sumer súly- és pénzegységet (3. kép) is Kréta közvetítésével ismerték meg pl. az egyiptomiak is. A „pénz"-rendszer legnagyobb tagja (30 kg körül) a talentum.

6 Az utóbbi elnevezésének oka az, hogy a szisztémát - közvetítéssel - az ókori görögök és a rómaiak is átvették a sumer világtól. A súly- és mértékrendszer legkisebb egysége a sumer eredetű siqlum (8 árpaszem súlya = 8,733 g) volt. A nagyméretű példányok homorúan ívelt oldalúak, erős sarok-kiképzéssel, ily módon segítve elő a szállítást, a vállon cipelést. A mindennapi gyakorlatra jó példa Rehmiré sírábrázolása, aki III. Thotmesz fáraó (i.e. 1504-1450) hadseregének vezére volt (4. kép). Ilyen nagyméretű előpénznek máig csak egy helyről, az ugariti (ma: Ras Ibn Hani, Szíria) királyi palotából ásták ki kőbe faragott negatívját, másként öntőformáját.

7 Hasonló formában előállított 30 kg körüli öntvényeket találtak ezideig: Törökország kisázsiai részén (Bogazköy), Cape Gelidonyánál és Ulu Burunnál (Kisázsia partvidéke) elsüllyedt hajóroncsban, Szozopol (Bulgária) mellett a Feketetengerben, Libanonban, Cipruson, Krétán, Szicílián, Szardínián és Görögországban (Mykene, Kyme).

8 Az ősi társadalmakban elismert pozíciót betöltő fémmüves szakrális mesterséget űzött (gondoljunk Hephaistosra, az isten-kovácsra). Munkáját és termékeit, így a talentumot is, valamint eszközeit a korabeli irodalmi alkotásokban is megörökítették: Eiwanger, J. Talanton. Ein bronzezeitlicher Goldstandard zwischen Ägäis und Mitteleuropa. Germania 67 (1989) 443-462. a téma korábbi irodalmával. Gale, N. H. Achaeometallurgical Studies of Late Bronze Ox-hide Copper Ingots from the Mediterranean Region. Der Anschnitt Beiheft 7 (1989) Fig. 29.19. Forenbaher, S. Trade and Exhange in Late Bronze and Early Iron Age Croatia. In. Handel, Tausch und Verkehr im bronze- und früheisenzeitlichen Südosteuropa. Südosteuropa-Schriften 17PrähArchSüdosteuropa 11. München-Berlin 1995. Fig. 3.; Bass, G. F. Cape Gelidonya: A Bronze Age Shipwreck. (Transactions of the American Phil. Society 57, Part 8) Philadelphia, 1967.; Bass, G. F. A Bronze Age Shipwreck at Ulu Burun (Ka°): 1984 Campaign. AJA 90 (1986) 269-296.; Buchholz, H. G. Keftiubarren und Erzhandel im zweiten vorchristlichen Jahrtausend. PZ 37 (1959) 1-40.