Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

reliefjét. Az elbírálás ugyanis nem elsősorban esztétikai, hanem politikai-ideológiai szempontok szerint történt. A Képzőművészeti Tanács mellett működő Hősök Em­lékét Megörökítő Országos Bizottság így jelölte meg a hősi emlékmüvek mondani­valóját: ,,A mű felfogásában nem a gyászt, hanem a hősi lendületet kell éreztetni, vagyis a műnek lelkesítőnek kell lennie". 79 1925-ben indult az országzászló moz­galom, 194i-re már hétszáz országzászló-talapzat állt. A Horthy-korszakban létre­jött oszlopok, emlékművek jórésze „terjesztője az irredentizmus, sovinizmus, a tu­ranizmus . . . egy tőről fakadó, reakciós eszméinek." Érthető, hogy azt a Medgyes­syt, akinek tanácsköztársasági „vétkei" közismertek voltak, s aki a messzi orosz sztyeppék művészetét dicsérte, nem jutalmazták mély humánummal, igaz gyásszal telített, finom hangú műveiért. Az utókornak azonban fontosak ezek az emberien őszinte emlékművek. Időt­állóak és Medgyessy meg nem alkuvását tükrözik. „Nincs emlékműve, amely be­hódolt volna az uralkodó követelményeknek, akár formai (főalak, mellékalakok, allegóriák), akár tartalmi vonatkozásban" - írja Kontha Sándor.™ Ezek a művek Beck Ö. Fülöp, Mészáros László, Ferenczy Béni, Bokros Birman műveivel roko­níthatók. D) Épületdíszítő domborművei Debrecenben Mint láttuk, körplasztikái közül csak a Déri téri aktok valósulhattak meg Deb­recenben. Ezt egészítette ki pár, köztéren, ill. temetőben levő dombormű. Szeren­csésebb volt murális munkáival: „falat kapott" a Nemzeti Bank épületén és a Re­formátus Kollégiumban. Ismeretes, hogy a harmincas évek elején válik egységessé a volt Paptava környé­ke. A Déri Múzeum után felépül a Postapalota, majd 1932-33-ban a Nemzeti Bank. Ez utóbbi egyszerű, teraszos kiképzésű épület tervezője Hübner Tibor, aki, alkalmazkodva a téren már meglevő Medgyessy-művekhez, ugyancsak a mestert kérte fel a plasztikai díszítésre, az épületszobrászati munkára. Medgyessy három parasztfejet mintázott kolozsvári homokkőből és négy domborművet tervezett. Amikor megtudta, hogy domborművei az első emelet magasságába kerülnek, ezt irta: „álló alak nem töltötte volna ki a teret, olyan kicsi lett volna, hogy 8 méter magasból elveszett volna. A debreceni nemzeti bank szobrai erőszakolt dolgok . . . a tervező építész két balkezű rendelkezése folytán. Természetes, hogy zsugorítva kellett adnom az alakokat, hogy mennél jobban látszódjanak alulról. Ezért van a vastagságuk is. Faragás közben folyton leszaladgáltam az utcára, az emeletről, megnézni, látszik-e már valami egyáltalán?". 81 1933 nyarán a helyszínen faragta a négy, 50X7° cm-es domborművet, özvegye így idézte fel munkáját: heteken át otthon laktak a Bethlen utcai házban, a művész „szorgalmasan eljárt dolgozni. . . a kőbe egyszerűen pillanatok alatt kék ceruzával lerajzolta a figurát és nyomban nekiállt faragni a vésővel! . . . órákig fennt állt az állványon s helyszínen farag­ta". 82 A méreteket, a léptéket, az épület és domborművek egymáshoz való arányát illetően teljesen igazat adunk Medgyessynek, de a négy dombormű még így is fő­művei egyike. Kis méretben is monumentális, igazi, jellemző Medgyessy-alkotások

Next

/
Thumbnails
Contents