Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

térrel, Móricz Zsigmonddal barátkozott, annak a művészetéből nem hiányozhatott a haladó társadalmi elkötelezettség. Veres Pétert a harmincas években ismerte meg az Ady Társaság matinéin. 1938-ban már leveleztek, 1947-ben pedig megmintázta szobrát. Az író mindig közel érezte magához Medgyessy szemléletét: romantikus népfelfogását, amely „egy harmadik út", azaz tiltakozás volt a németek ellen, nemzeti alapon. Dési Huber Istvánnal folytatott vitájában („Vita a magyar képzőművészetről, ami nincs") a magyar jelleget hangsúlyozza.

18 Medgyessy és Káplár Miklós (1886-193 5) kapcsolata régi keletű, s valószínűleg kaposvári eredetű. Káplár 1919-től járt Kaposvárra, a Roma villába, Medgyessy pedig a tízes évek elejétől. Az idősebb és befutott szobrász segítette szegény sorsú, tehetséges földijét: tanáccsal, beajánlással, kritikával. 1928 május 20-tól együtt állítottak ki Kaposvárott.

19 1928 őszén mindkettőjüket hívta Boromisza Tibor a Hortobágyra, de Medgyessy visszalépett. Később, 1933-35 között többször találkozott Káplárral a pusztán, Pesten pedig mindent megtett elismertetéséért. 1936ra, a festő halálának évfordulójára elkészítette síremlékét Hajdúböszörménybe. A képzőművészeti osztály egyetlen nőtagját, Berki Irmát (1900-1944) Medgyessy nagyra értékelte, kiállításait segítette. Medgyessyné Mária és Irma a harmincas években barátságot kötött, a festőnő Budapesten készítette el Medgyessyné jól sikerült portréját. E barátságot Juhász Gézáék kezdeményezték, ösztönözték.

20 Fontos Juhász Géza költővel, a társaság ügyvezető elnökével való kapcsolata, barátsága, amely egészen haláláig tartott. Ady Társaság-beli ismerőse volt Schlotter Ferenc, akinek feleségét 1929-ben mintázta meg, valamint Soó Rezső, aki több művét megvásárolta. Ary Lajos városi főszámvevőt már a húszas években ismerte, 1934-ben mintázta meg plakettjét.

21 A Déri Múzeummal 1928-tól halálig intenzív kapcsolata volt. Az első igazgatóval, FLcsedi Istvánnal jó, mondhatni baráti viszonyban állt. Valószínűleg már gyerekkorból ismerték egymást, mindketten azonos társadalmi körből, cívis családból származtak. Értettek is egymás nyelvén, ezt mutatják ízes debreceni őszinte hangú leveleik. 1930-3 i-ben kb. 20 levelet írt Medgyessy az igazgatónak.

22 Ezek témája Ferenczy Csokonai-szobrának másolása, a „Lovas" bronzba öntése, szobrok, festmények ajánlása a megnyíló képtár számára, valamint a múzeum előtti négy kútszobor ügye. A heverő aktok születésének folyamatába e levelek birtokában tudunk igazán betekinteni. Medgyessy közvetítő szerepet vállalt a festők, szobrászok és a Déri Múzeum között. A Szépművészeti Múzeum igazgatójával, Petrovics Elekkel együtt azon munkálkodott, hogy a modern magyar festők rangos művei kerüljenek a képtár falára, és igazi bronzszobrok, márványok a kupolaterembe. Csók Istvánnál, Márffy Ödönnél, Egry Józsefnél, Bornemissza Gézánál, Cser Károlynál, valamint Rippl-Rónai József, Beszédes László örököseinél készíti elő a vásárlást, nem egyszer Káplárral közösen. 1930. III. 15-i levelében írja: a „Rippl-Rónai családhoz napokban megyek el képet választani és kialkudni. Ami az újabb kis bronzokat illeti: egyet-egyet kiválasztottam Cser Károly és Kóbor Elektől, özv. Beszédesné is átadna egy „Pányvavető csikós"-t, a Hortobágyon készült. Ezek ára 300-350 P. ...Azon igyekeztem és igyekszem, hogy a mai szobrászat is képviselve legyen s így én se legyek egyedül". Elképzelhető, hogy Medgyessy közvetítette Mészáros László (1905Ï2