Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)
Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata
1945) Mongol tavasz" című szobrának vételét is, de, hogy figyelemmel kísérte, azt 1930. május 2-án kelt levele bizonyítja: „Kedves Laci! A helybeli borzasfejüek siettek felvilágosítani az igazgatót, hogy a szobor csak cement, itt-ott megkaparva, hogy eredetinek lássék. Amúgy sem érik fel ésszel. Bosszankodom rajta, de egyelőre én is hallgatok."™ Több hónapját megkeseríti 1930 tavaszán Ecsedi pénzzavar okozta tanácstalansága a „Lovas" (1922) bronzba öntése tárgyában. Ecsedi a Múzeumbaráti Körtől aminek a szobrász is tagja volt - akar 1500 Pengőt szerezni az öntésre, amit Petrovics is támogat: „Legalább úgymond - nemcsak csupa gipszek lesznek a gyűjteményben". Amikor az ügy elakadt s a művész úgy érezte, hogy „két szék közt a pad alatt" maradt, így fakadt ki az igazgatónak: azért gondoltak egy Medgyessyszobor vételére is, „mert hát helybeli művész, város szülötte. . . kell hogy reprezentánsán jelenjen meg a gyűjteményben." A kirohanás után kedves, önkritikus hangon kér elnézést: „csakhogy egyszer szóba hozhattalak" - írja s közben ugyanebben a levélben barátságosan hívja meg Ecsedit: „Nagyon örülnék, ha egyszer módját ejtenéd, hogy Pestre jővén ellátogatnál hozzám, hogy közvetlen közelről láss be a konyhámba, tán nem lesz érdektelen rád nézve, úgyis mint igazgatója annak a múzeumnak, amelynek én is dolgozom, s amellyel való kapcsolatomat régi vágyam és minden kívánságom mennél jobban kimélyíteni." 2 '' 1930. márciusában örömmel számol be arról, hogy „Itt járt nálam Koltai Mátyás, a magy. aszfalt r. t. vezérig.-ja és formálisan megvette a Lovas szobrot a D. múz. részére 1000 P-ért." Ugyanekkor jelölte ki a Szépművészeti Múzeum a Déri Múzeum szobortárába a „Támaszkodó nő" című kis bronzaktját s ehhez a szobrász ráadásul adja önarckép plakettjét, valamint letétként, a Déri Múzeum parkjába a „Táncoló nő" és a „Térdeplő nő" című műkő szobrait. E két utóbbi a füvészkerti iskola tér felőli részén, a „Lovas" a Medgyessy-ház kerítése mellet állt 1945-ig. 2 ' Ecsedi megbízza, hogy készítse el a múzeumnak a Református Kollégiumban levő Ferenczy ístván-íéle Csokonai-szobor márvány másolatát. Medgyessy ezt szép feladatnak tartja és arra törekszik, hogy kész legyen a Déri Múzeum 1930. május 25-i megnyitójára. Ezt teljesíti is. Leveleiben történeti és technikai fejtegetésekbe is bocsátkozik. „Nem egész fehér, hanem gyenge rózsaszín márványt választunk. Fontos, hogy az arc egész tiszta legyen, erezet nélküli. A ruskicai márványhoz azért ragaszkodunk, mert azt a bányát Ferenczy fedezte fel, Bibel a mostani bányatulajdonos apjával való vadászkirándulásai közben. Ezért van, hogy a felső rétegből való első szobrai nem valami jó márványok. Bibel, a mostani bányatulajdonos készítetett is hálából egy hatalmas nagy Ferenczi-domborművet, elhelyezendő a bánya falába, de mely a háború kitörése miatt Pesten maradt." 20 (sic!) Mint ismeretes, 1930. május 25-én nyílt meg a Déri Múzeum országos ünnepségek keretében. A műpártoló egyesületi jubileumi tárlaton láthatta a közönség Medgyessy hat szobrát, az irodalomtörténeti kiállításon a Ferenczy-szobor másolatát és a parkban, a kútszobrok mellett, a „Lovas"-t, a „Táncosnő"-t és a „Térdeplő nő"-t. Felé fordult az érdeklődés, úgy érezte, érezhette, hogy hazatalált. Riport készítésére az Ady Társaság egyik vezető irodalmára, Kardos Pál vállalkozott, akinek szép írása kellően hangsúlyozta a debreceni eredőket, valamint Medgyessy országos jelentőségét. 27
