Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

IV. Nagy tervek és alkotások kora (1925 —1944) 1911-14, illetve 1919-30 között egyedül élt Budapesten. 1931 májusában kötött házasságot Mária Alexandrova Djakonovával. A debreceni barátoknak így jellemezte feleségét: „Kirgiz eredetű, Turkesztánból. Taskend helységből. Teljes plasztikája minden irányban".

1 Majd így írja le a házasságkötés után beállt változást: „Azelőtt nem volt földi hatalom, amely munka közben kirángatott volna műtermemből. Hajnaltól éjszakáig dolgoztam heteken át, papucsban, munkaköpenyben . . . most. . . telefonált a feleségem, hogy nagyon szeretne moziba menni . . szegény Michelangelo, itt a falamon . . . nem is tudom, mit szólna, ha megtudná, hogy itthagyom munka közben a szobraimat és moziba megyek".

2 A változást jelezték a kül- és belföldi, debreceni, vásárhelyi, hortobágyi utazások, nyaralások is. A) Medgyessy szerepe a debreceni művészeti közéletben Medgyessy művészetének értékeit már az 1910-es években felismerték a jelentős kortársak. 1921-ben készített önarckép plakettjének sikere, kül- és belföldi kiállításokon elért teljesítménye még szélesebb kör elismerését vívta ki. Az 1922-es Hclikon-beli tárlatának (Boromisza Tiborral) kritikái, valamint Rabinovszky Máriusz 1924-es, „Ars Una" hasábjain megjelent cikke kijelölték helyét a magyar szobrászatban. Debrecenben mindez nem, illetve későn tudatosult. Több ízben kiderült, hogy idegennek tartották, s féltették tőle a debreceni művészek érdekeit. 1923-ban pl. jegyzőkönyvileg észrevételezte a Műpártoló Egyesület tagsága, hogy nem hívtak meg debreceni szobrászt a fentemlített hortobágyi Petőfi-emléktábla elkészítésére, csak két idegent: Medgyessyt és Füredi Richárdot. 1928-ban pedig Toroczkai Oszwald kérte, illetve szólította fel Haranghy Jenőt, hogy Medgyessyvel együtt álljanak el a Déri Múzeum megnyitására szánt kiállítás tervétől, mert a Műpártoló Egyesület jubiláris kiállítására kell a terem/' Érdekes, és egyben jellemző, hogy a debreceni Művészház tárlataira nem is mint elszármazott debreceni művész jutott el, hanem mint a hódmezővásárhelyi majolikatelep tagja. Debrecenben kiállított művei nem kisplasztikák, hanem kályhatervek, kerámiadíszek, -edények voltak. 1925 tavaszán rendezett a Művészház egy agyonhallgatott, elkapkodott kiállítást, vagy inkább árubemutatót a Művészek Majolika- és Agyagipari Telepe termékeiből. Azért ragaszkodtak az iparművészeti kiállításhoz, mert az 1924-ben alakult Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete - a Művészház fenntartója - a Debrecen környéki és tiszántúli ipar-